Az "ázsiai Kafka" - Dél-Korea
Han Kang: A Vegetariánus (The Vegetarian)
Han Kang: A Vegetariánus (The Vegetarian) című könyve.
Kihívást kerestem és motivációt, mikor úgy döntöttem, hogy csatlakozom a csoporthoz, amikor két másik ország mellett elvállalom Dél- Koreát is. A cél nem csak az volt, hogy teljesen új, általam nem ismert írókat ismerjek meg, hanem lustaságomat legyőzve végre elolvassak elejétől végéig egy könyvet angolul, nem kímélve magam az irodalmi nyelvezet nehézségeitől.
Az országot és a kultúrát csak felületesen ismertem választottam előtt is, és ezen nem segített még az ikonikus dalával ("Gangnam Style") a dél-koreai zenész, Psy sem. Ugyanakkor mindig is vonzott sokszínűsége, zártsága, ami miatt valami titokzatos báj lengi körül.
Han Kang 1970-ben írói családba született, a dél-koreai Gwangjuban. 10 évesen családjával együtt Szöulba költöztek. Így fiatal éveinek jelentős részét a fővárosban töltötte, s melyet többször is választott történeteinek hátteréül. Első versét 1993-ban publikálta, majd a következő évben novellistaként is bemutatkozott az irodalmi életben, s azóta is több díjnyertes műve jelent meg.
Így nem véletlen, hogy az általam választott könyve is elnyerte az egyik legrangosabb Nemzetközi Man Booker-díjat, melyet egy-egy angolra lefordított és Nagy-Britanniában megjelentett könyv alapján ítélnek oda.
A Vegetáriánus c. könyvet Deborah Smith fordította le, és azért választotta ezt a nyelvet, mert amikor elhatározta, hogy műfordító lesz, akkor szinte senki nem beszélt koreaiul, s korábban semmiféle kapcsolata nem volt ezzel a kultúrával neki sem.
A magam részéről teljesen véletlenül bukkantam rá Han Kangra és a művére. Bár az elnyert díj miatt rengeteg visszajelzést, kritikát kapott, hogy megőrizzem a magam olvasói és befogadói álláspontom, így mindvégig türtőztettem magamat azok elolvasásától.
A Vegetáriánus egyike, egy három különböző, mégis egy egybefüggő, ugyanazt a történetet elmesélő egésznek: hogyan küzd meg a belső és külső világával szemben, a maga testi és lelki leépülését is beleértve, Yeong-hye.
Tehát a három novella mind ugyanazt a fő motívumot tárgyalja, egy dél-koreai asszony vegetáriánussá válását egy álom hatására, csak mindig más nézőpontból, mellyel története is egyre inkább kitágul, egyre többet tudunk meg róla és környezetéről, családi kapcsolatairól.
Sokat elmélkedtem a neki szánt könyvborítókon is, mivel más a német, és megint más az angol kiadásokon, ugyanakkor mondanivalóját én magam is igyekeztem egy képbe sűríteni, így illusztrációként, bátorkodtam a teljes, általam ismert, és fellelhető kollekciót bemutatni a magaméval együtt.
Már a felvett írói nézőpont is igen érdekes azzal, hogy egy történeten belül is a főszereplőt és a cselekményt is a másik szemszögébe állítja, így a Vegetáriánusban a férj elmélkedéseivel találkozhatunk elsősorban, közbevetve persze Yeong-hye nagyrészt ki nem mondott gondolataival. Sokszor hirtelen és jól elkülönült váltásokkal a jelen, a valós párbeszédek és az emlékek vagy képzelgések világa között, melyek segítenek visszarántani az olvasót a történet cselekményszintjére: Yeong-hye, férje és családtagjai kezdeti értetlenkedéseik, majd azok egyre durvább kitöréseik, és eltávolodásaik ellenére sem hagy fel rögeszmés, de mégis ártatlannak tűnő ötletével, hanem megszállottan kitart mellette.
Nagyon érzékletesen és leírón fogalmaz Han Kang, hogy szinte úgy érezzük, megérinthetőek szereplőik, bravúros szóhasználatával, és jelzőivel válnak nagyon erőssé képei, melyek a drámai vonalat mindvégig követik.
Nem magára a környezetre, vagy a helyszínre koncentrál, inkább szereplőire, azoknak akcióik mellett a testi és lelki leírásának hangsúlyozására, a többi részletet nem tartja olyan fontosnak csak a szükségszerűt közli.
Folyamatosan egymásnak feszíti és leírja, olykor elemzi az író szereplőinek érzelmi reakcióját, egymásra tett hatásukat, mely leginkább a második novellában érzékelhető.
A Mongolian Mark-ban Yeong-hye sógora szemén keresztül látatja az író a Vegetáriánus cselekményeit, annak a jelen főszereplőre tett hatását, ugyanakkor a férfi alkotásáról, annak egy egészen érdekes szürrealisztikus, erotikus képekben bővelkedő keletkezéstörténetetét meséli el, teli erkölcsi kérdésekkel, ugyancsak a valóság és a képzelet egymásba tűnésével játszva.
Az utolsó, harmadik részben (Flaming Trees), a hangsúlyt Yeong-hye testi elmúlása kapja, mely elmúlás egyet jelent az ő teljes lelki átlényegülésével, ugyanakkor ezzel párhuzamosan nővére története bontakozik ki, az ő emlékeiből ismerünk meg újabb részleteket az előző két novellának a cselekményéből, azokra visszautalva, de már az ő gondolataival, reflektálásával átszőtten. Ahogy az előzőekben, itt is találkozunk erkölcsi kérdésekkel, de ezek a kérdések, már inkább – a cselekménybeli idő előrehaladtával – filozofikussá váltak, s a “mi lett volna,ha…” foglalkoztatja inkább In-hye-t.
Számomra kihívás volt ez a könyv, egyrészt mert angolul olvastam, másrészt, ha lehetőségem lett volna anyanyelvemen olvasni, akkor is ülepedési időt kellett volna hagynom, olyan tömény, olyan sokszínű, hogy igazán élvezni akkor tudjuk, ha hagyjuk egy kicsit ülepedni magunkban.
Mindenkinek nagyon szívesen ajánlom, Kafka-rajongóknak kötelező, engem lenyűgözött Han Kang írói technikája, és persze Smith fordítása. Köszönet érte.
Az összefoglalót írta: Lukácsy Anikó
