Éjszaka a hegyek között - Kurdisztán

Mahmut Baksi, Elin Clason: Éjszaka a hegyek között (In der Nacht über die Berge) című könyve.

Kurdisztán egy körülbelül 550000 négyzetkilométer területű, földrajzilag jól behatárolható, hegyekkel körülvett régió, Törökország, Irak, Irán, és Szíria területén. A kurdok a legnagyobb lélekszámú nép, saját ország nélkül. A területet lakó kurdok számát 40 millió környékére becsülik, ebből a török Kurdisztánban él körülbelül 20 millió, az iráni részen 8 millió, az iraki részen körülbelül 6,5 millió és a szíriai részen körülbelül 3 millió. Örményországban, Grúziában, Azerbajdzsánban és Libanonban körülbelül 150 000 kurd lakik. Nyugat-európában legalább egymillióan vannak, elsősorban német területeken és a skandináv országokban.

kurdish_languages_map_svg.png

A kurdok Mezopotámia egyik legősibb népcsoportja. Egyes források szerint több, mint 4000 éve élnek ezen a területen. Történelmünk során voltak katonailag és gazdaságilag is meghatározó tényezői a térségnek, különböző dinasztiák váltották egymást, többször alkottak önálló államot, sokszor valamely más birodalom részeként, de nyelvüket és önálló kultúrájukat megőrizve élték túl az évszázadokat. Önálló Kurdisztán jelenleg nem létezik, kurd szervezetek évtizedek óta harcolnak politikai és katonai eszközökkel a kurd autonómia kivívásáért vagy egy kurd állam létrehozásáért. A kurd területeken osztozó államok igen kemény és kegyetlen eszközökkel küzdenek, illetve küzdöttek a kurdok minden önállósági törekvésével szemben.

A kurd nyelv az indoeurópai nyelvcsalád tagja, több eltérő dialektussal. Írásuk általában igazodik a többségi társadalom általi használattal, így Törökországban latin betűkkel, Iránban, Irakban, Szíriában az arab ábécét használva írnak, az örményországi kurdok pedig a cirill betűket használják.

Mahmud Baksi kurd író, 1944-ben született Törökországban. Tanári végzettséget szerzett, és már nagyon fiatalon foglalkoztatta a kurd életmód, és a török elnyomás elleni fellépés gondolata. 1968-ban megjelent első könyve miatt letartóztatták, a könyvet betiltották. 1970-ben sikerült Németországba menekülnie, de a török hatóságok ott sem hagyták békén, végül Svédországba került, ahol élete végéig élt, íróként, újságíróként dolgozott. Központi témája maradt a kurdok élethelyzete, szociális, kulturális életük, és a Közel-keleti politikai helyzet. Az általam választott könyvet svéd feleségével közösen írta, eredetileg kurd és svéd nyelven.

kurdisztan.jpgA mű hét nyelvre lett lefordítva, megjelenése idején Ausztriában és Svájcban is népszerű ifjúsági regény volt, több irodalmi díjat is kapott. A regény egy, a török határvidéken élő kurd kislány szemszögéből meséli el családja mindennapjait, majd menekülésüket, először Szíriába, majd onnan Líbián át Európába. Formailag, és stílusában is olyan, mintha valóban egy tízéves kislány naplóját olvasnánk. Az elején megismerjük a családot, a tanár apát, a kisebb-nagyobb testvéreket, és főképp Hélin ikertestvérét, aki mivel fiúnak született, egész más szabályok szerint él, mint a kislány. Majd az apát elhurcolják, később egy időre az édesanyát is, végül, mikor újra együtt a család, el kell hagyniuk a szülőfalujukat. A nyelvezet gyermekien egyszerű, s ettől válik igazán hitelessé, és átélhetővé. A történet egy szálon fut, nincsenek különböző idősíkok, az elbeszélés mégsem válik unalmassá, végig fenntartja az érdeklődést. Baksi maga így fogalmazta meg, miért írta meg a könyvet:

“Egy történet, egy kurd kislányról, mely több ezernyi ma Európában élő kurd története is lehetne, mely megmutatja annak a már Európában felnövő generációnak, milyen volt az élet, és mik történtek, és történnek a mai napig Kurdisztánban. Hogy sose felejtsék el, honnan jöttek.”

 A beszámolót írta: Kriszta

Kép: wikipedia