Ház a csatornánál - Kelet-Timor

Mark Lee: The Canal House című könyve.

Kelet-Timor egy Délkelet-Ázsiához tartozó ország, amelyet a közelség miatt gyakran Ausztráliához és Óceániához sorolnak. 2002-ben nyerte el a teljes függetlenségét Indonéziától. A szigetet a portugálok fedezték fel a 16. században, majd a hollandokkal évszázadokon keresztül harcoltak a területért, mely végül a portugálok fennhatósága alá került. Az ország lakossága 1,2 millió fő, aminek kb a fele városokban lakik. 92% timori maláj, a fennmaradó 8% pedig indonéz, kínai és portugál népcsoportokhoz tartozik.

Pár érdekesség az országról:

•   a Timor szó a maláj timur szóból ered, ami keletet jelent, tehát ha szó szerint lefordítanánk, Kelet Kelet lenne az ország neve

•   a Hawaii szigetekhez hasonlóan amerikai dollárt használnak valutaként

•   az első demokratikus választást 2001-ben tartották

•   ellentétben más délkelet-ázsiai országokkal, a fő élelmiszer a kukorica, nem pedig a rizs

•   ha valaha levelet kellene ide küldenünk, a cím végére kell írni, hogy Darwin, Ausztrálián keresztül, máskülönben lehet, hogy sosem éri el a szigetet.

 A könyv írója (Mark W. Lee) amerikai származású, a Yale Egyetemen tanult, több évet töltött New York-ban, ahol taxisofőrként, nyelvtanárként és biztonsági őrként is tevékenykedett. Az 1980-as években külföldi tudósítóként is dolgozott, élt Ugandában a polgárháború idején és majdnem életét is vesztette itt. Innen való hazatérése után kezdett a versek helyett novellákat és regényeket írni. 2000-ben Kelet-Timorba utazott, ahonnan cikket írt a helyi háborúról. Nagy valószínűséggel ”The Canal House” című regényének a témáját is az Afrikában átélt élményei ihlették. A regényből kiérződik, hogy a szerző bennfentesként élt és dolgozott hasonló helyen, sok olyan információt meg lehet tudni, amelyeket csak olyasvalaki tudhat, aki maga is élt ebben a közegben.

kelet-timor.jpg

A regény Afrikában, Londonban és Kelet-Timorban játszódik. Középpontjában Daniel McFarland áll, a híres háborús tudósító, aki a fotós Nicky Bettencourt-tal kezd dolgozni. Kettejük személyisége nem is állhatna egymástól távolabb, de barátság kötődik a két férfi között miközben Afrikába utaznak, hogy egy ottani diktátor parancsára elrabolt embereket próbáljanak meg kiszabadítani. Időközben Danielék összeismerkednek az orvosként és segítőként ott dolgozó brit Julia Cadell-lel, akivel később együtt utaznak Kelet-Timorba, hogy az ott rászorulóknak segítséget nyújtsanak.

Daniel, aki egy repülőgép-szerencsétlenségben majdnem odavész, átértékeli eddigi életét és elkezdi felfedezni, mik azok a dolgok, amelyek igazán fontosak számára. A regény izgalmas történet szerelemről, barátságról, kalandokról és bemutatja milyen a harmadik világbeli élet ott dolgozva, a helyieket segítve.

Számomra nagyon érdekes volt a könyvben szereplő karakterek élete, illetve az is, ahogyan a szegényebb országokban embereket segítők élnek, a mindennapjaik, a nehézségeik és a dolgok amikkel nap nap után szembe kell nézniük.

A beszámolót írta: T. Kitti.