Indián átok - Ecuador

Jorge Icaza: indián átok

Jorge Icaza: Indián átok című könyve.

Egy nagyon húsbavágó könyv, ami nem hepienddel végződik. Még az utolsó oldalaknál is reméltem valami feloldozást ez alól a megrázó történet alól, de nem kaptam. Dél-amerikai regény, de nincs benne semmi mágikus, itt nem a hős indiánokról olvashatunk, hanem a kivert kutyaként sárban robotoló behódolt népről, egy fehér-indián ellentétről, gyermekekről és megtört szerelmesekről.

Az író, Jorge Icaza ecuadori legismertebb műve az 1934-ben kiadott Indiát átok - eredeti címén Huasipungo. Életéről keveset tudhatunk, Ecuador után székhelyét Oroszországba tette át. 1906-ban született Quito-ban és ugyanitt halt meg rákban 1978-ban.

A történet egy isten háta mögötti kis településen játszódik, ahol az indiánok írástudatlanságuk és szegénységük miatt kiszolgáltatott helyzetben vannak az ott élő ispánnak és földesúrnak. Akik a meggazdagodás reményében utat terveznek a dzsungelen át, melynek megépítésében az indiánok fele az életét veszti. Itt az indián élet nem számít, használják őket bármire, például arra is, hogy a földesúr gyermeke anyatejhez jusson miután a feleségének elapadt a teje.

Az anya panaszkodott: - Ennek az indiánnak nem jó a teje. A kicsinknek fáj a hasa.

 Az ispán olyan mozdulatot tett, mint aki erről nem tehet. – Hát, tetszik tudni: nehéz ügy ez!...Nem lehet olyat találni aki…

Don Alfonso azonban nem volt hozzászokva hogy ilyen dadogást hallgasson. Mi ez? Lázadás? – Az isten rohasszon meg benneteket! Hát nem tudtok nekem találni végre egy olyan indiánt, akinek jó teje legyen? – és olyan arcot vágott, mint egy dühöngő isten.

20227933_10209273328939862_1695987657_o.jpg

Az indiánokba babonás félelmeket ültetve kihasználták őket a végletekig, elhitetve velük, hogy a mennybe jutnak így. Az útépítés miatt a folyómeder tisztítása elmaradt, aminek eredményeképpen pusztító árvíz sodort el mindent, mi útjába került. A kizsigerelt és éhező indiánok végül döghús evésére vetemedtek – mikor még ehető állapotban volt az állat, hiába kérték az urat, hogy kapjanak belőle, ő pusztán hatalma fitogtatásaként nem engedte, nehogy már jól lakjanak, és ne gondolják, hogy húst ehetnek. Borítékolható volt, hogy a dögevés után, akik nem halnak meg, azok is nagyon fognak szenvedni és mindezt, mint isteni csapást el is fogadták, mert nem szolgálták megfelelően az urat.

Nem volt jó vége, a szerelmesek nem lettek egymáséi, a földesúr nem nyerte el méltó büntetését. Még szerencse, hogy nem volt hosszabb a könyv, mert így is mély letargiába taszított.

Ecuador 284 ezer négyzetkilométer területű és kb 14 milliós lakosságú. A spanyol a hivatalos nyelv, és az amerikai dollár a fizetőeszköz. A lakosság 95 százaléka római katolikus. Ott 6 órával kevesebb van, mint nálunk. Ecuador Kolumbiával és Peruval határos, partjait a Csendes-óceán mossa. Nevét az országon is áthúzódó Egyenlítőről kapta. A magyar állampolgárok turista célú beutazása vízummentes.

 A beszámolót írta: Nóra.