Világjáró könyvmolyok

2017.aug.19.
Írta: bhe Szólj hozzá!

A harmadik nővér - Argentína

Federico Andahazi-Kasnya: A harmadik nővér című könyve.

A legnagyobb jóindulattal sem tudom a most olvasott könyvet jónak mondani. Érdekes, különös, de leginkább hátborzongató. Azt mondanám rá, hogy egy „lájtos” horrortörténet. Mindezek ellenére nem tudtam letenni, muszáj volt megtudnom, hogy mi fog történni a végén.

Az író, Federico Andahazi-Kasnya magyar származású: Andaházi Kasnya Béla festőművész, politikus, országgyűlési képviselő három unokája közül az egyik. Az író 1963-ban született Buenos Airesben, jelenleg is ott él a családjával. Pszichológiából szerzett diplomát a Buenos Aires-i egyetemen, majd néhány évig gyakorolta a hivatását, miközben novelláin dolgozott. Első regénye Az anatómus elnyerte az Amalia Lacroze de Fortabat Alapítvány fődíját. Nős, felesége Aída Pippo grafikus festőművész, két gyermekük van: a tizenöt éves Vera, aki imádja az állatokat és állatorvosnak készül és a tizenegy éves Blas, aki rajong a szuperhősökért és nagyon szeret olvasni. Mindezt onnan tudom, hogy felvettem az íróval a kapcsolatot, mert minden önéletrajz, amit találtam róla, csak a hivatalos útját mondja el. Felesége Aída válaszolt nekem és az alábbi linkekkel és fotóval gazdagította a beszámolómat.

Az író legújabb könyvét itt láthatjuk: http://www.andahazi.com/libros-el-equilibrista-leer.html

Erről beszámolt egy rádióadásban, mert dolgozik egy rádióban is: https://radiomitre.cienradios.com/la-madre-de-la-patria-por-federico-andahazi/

Illetve van egy tévés programja is: https://www.youtube.com/watch?v=pyuCW7WsCHc

Aida, a feleség munkáit itt láthatjuk: https://www.flickr.com/photos/aidapippo/sets

Illetve néhány olyan munkát (ez itt például egy gyermekkönyv) találhatunk az alábbi linken, amit közösen csináltak az íróval: http://www1.rionegro.com.ar/blogs/deja_que_te_muerdan/sin-categoria/andahazi-debuta-con-cuentos-en-la-literatura-infantil/

Ez pedig egy képregény, amit szintén közösen csináltak: https://www.flickr.com/photos/aidapippo/sets/72157650655566572

Andahazi Argentínában él, mely a Föld nyolcadik legnagyobb területű állama, végighúzódik a fél dél-amerikai kontinensen. Fővárosa és egyben legnagyobb városa Buenos Aires, itt született Andahazi is. Argentína hivatalos nevén: Argentin Köztársaság, ami egyébként föderalista elnöki köztársaság, hivatalos nyelve pedig a spanyol. Argentína 1818-ig spanyol gyarmat volt – bizonyára ezért a spanyol a hivatalos nyelv. Hetven évvel később, 1880 és 1916 között az argentin gazdaság virágzott, a világ tíz leggazdagabb országa közé tartozott. A lakosság hétszeresére nőtt. A nem demokratikus gondolkodású konzervatívok dominálták az argentin politikát 1916-ig, amikor a radikálisok győztek és megalakították az első olyan kormányt, amelyet általános, minden felnőtt férfira kiterjedő választójog alapján választottak meg. 1930-ban a katonák vették át a hatalmat Hipólito Yrigoyen vezetésével. Egy évtizeden át katonai kormányok puccsokkal váltották egymást. Politikai változást hozott Juan Perón elnöksége 1946-ban, aki bevonta a hatalomba a munkásosztályt, és a nagymértékben megnövekedett szakszervezeti tagságra támaszkodott. Ekkor kaptak választójogot a nők. Puccsok, elnökök, inflációk követték egymást, mígnem a munkanélküliség elérte a gazdaságilag aktív lakosság 25%-át, és 15% csak részmunkaidőben dolgozott. Az 1998-as ázsiai pénzügyi válság Argentínában arra vezetett, hogy recessziótól való féltében a tőke menekülni kezdett. Végül 2002. január 2-án a törvényhozás Eduardo Duhaltét nevezte ki Argentína ideiglenes elnökének. Piaci alapú, mozgó átváltási árfolyamok mellett az ország újra iparosításba kezdett, importkorlátozással, exportszubvenciókkal, összehangolt kereskedelmi és pénzügyi lépésekkel. 2002 végén a gazdaság kezdett talpra állni, főleg a napraforgó és más gabonamagvak kedvező piacának köszönhetően. 2003-ban Néstor Kirchner lett a megválasztott elnök. Kirchner elnöksége alatt Argentína adósságcserét hajtott végre, amelynek eredményeként 66%-kal csökkent a törlesztőrészlete, újratárgyalta szerződéseit a Nemzetközi Valutaalappal és másokkal, valamint ismét államosított néhány korábban privatizált céget. Pillanatnyilag Argentína Mauricio Macri argentin mérnök, politikus elnök vezetésével a gyors gazdasági növekedés és politikai stabilitás időszakát éli.

És akkor lássuk az ominózus könyvet, ami A harmadik nővér címet viseli, és egy igazán hátborzongató történet. A cselekmény 1816-ban játszódik, amikor is egy vidám társaság érkezik meg a Diodati-villába, mely a Genfi-tó közelében, Svájcban található. A társaság tagjai: Lord Byron, Percy Bysshe Shelley, Mary Shelley, Claire Clairmont (aki Mary féltestvére és mellesleg Byron szeretője) és Byron titkára, John Polidori. A szórakozni vágyó társaságot nem keseríti el a kedvezőtlen időjárás, izgalmas tervet eszelnek ki: íróversenyt hirdetnek, melynek keretein belül mindenkinek írnia kell egy rémtörténetet. A verseny nem is annyira légből kapott, hiszen, ha belelapozunk Mary Shelley híres Frankensteinjébe, az előszóban a szerző önmaga mondja el, hogy ebben az évben Genfben voltak és valóban kísértethistóriákkal szórakoztak. Itt született meg Mary Shelley Frankensteinje és a sokáig Byronnak tulajdonított első modern vámpírsztori, A vámpír is. Ez utóbbit valójában nem Byron, hanem annak titkára, John Polidori írta.

A történet főszereplői még a Legrand-ikrek: Colette és Babette. A történet szerint botrányos életű színésznők. Próbáltam utánanézni, de úgy tűnik, ők nem valós, csupán kitalált szereplői a történetnek éppen úgy, ahogy Anette is, a harmadik nővér. Ez utóbbi valamilyen rejtélyes okból kifolyólag nem mutatkozhat a nyilvánosság előtt. Lassan kiderül, hogy szegény olyan csúnya, hogy az emberek fejvesztve menekülnének, ha meglátnák. De ehhez a csúfsághoz zseniális elme tartozik, melyet ő ki is használ a saját és nővérei életének meghosszabbítására. De bármilyen zseniális is, egyedül nem képes megszerezni azt a „valamit”, ami számukra az életet jelenti. Szüksége van valakire, egy férfira. Itt lép a képbe John Polidori, Byron titkára – aki valójában az igazi főszereplője ennek a regénynek. Őt egy titokzatos levél várja a villában, melyben megismerheti a harmadik Legrand-lány hihetetlen élettörténetét. A döbbent titkár számára kiderül, hogy a lány egy torzszülött, akinek életben maradásához – és ezáltal nővéreinek életben maradásához is – egyetlen dologra van szüksége: a férfiak életnedvére, ondóra. És hogy mit kínál érte cserébe? És hogy hogyan szerzi meg? Hiszen olyan csúf, hogy egyetlen férfi sem képes még csak ránézni sem… Nos, ez legyen az én titkom addig, amig ti is el nem olvassátok.

Annak ajánlom ezt a könyvet, aki szereti a horrort, a furcsa, megrázó történeteket, vagy egyszerűen csak borzongani akar egy olyan „mesén”, ami akár igaz is lehetne.

 A beszámolót írta: Orbán Erika

www.alkotonok.hu

http://betuveteseim.webnode.hu/

 

A díjnyertes ló – Kazahsztán

A díjnyertes ló: Mai kazah elbeszélők

A végletek: a szamár és az autó, a jurta és a tömbház, egyszerű falvak és fényárban úszó, modern főváros kettőssége egyaránt jellemzi a mai Kazahsztánt. A lakosság 16 milliós, melynek csak 58%-a kazah, ezen felül közel 4 millió orosz is él itt (szinte azonos szinten használják a két nyelvet a hivatalokban) a 120 nemzetiség között, ennek megfelelően az iszlám és a pravoszláv kereszténység jellemzi a vallási színteret. A világ 9. legnagyobb országában, 2,7 millió négyzetkilométeren hatalmas sivatagok, sztyeppék és hegyláncok tárulnak elénk.

Tovább

Indián átok - Ecuador

Jorge Icaza: Indián átok című könyve.

Egy nagyon húsbavágó könyv, ami nem hepienddel végződik. Még az utolsó oldalaknál is reméltem valami feloldozást ez alól a megrázó történet alól, de nem kaptam. Dél-amerikai regény, de nincs benne semmi mágikus, itt nem a hős indiánokról olvashatunk, hanem a kivert kutyaként sárban robotoló behódolt népről, egy fehér-indián ellentétről, gyermekekről és megtört szerelmesekről.

Tovább

Az Apró Dolgok Istene – India

Arundhati Roy: Az Apró Dolgok Istene című könyve.

Vannak azok a könyvek, amelyekre kitörölhetetlenül emlékszel mindig, nekem ez a könyv ilyen. 11 évvel ezelőtt olvastam először, és az érzésekre, amiket kiváltott belőlem, még mindig emlékeztem, a döbbenetre, a szívszorongatásra. Azt hittem az újraolvasásnál, hogy ezek fognak megerősödni, de nem így volt. Más volt most anyaként olvasni egy olyan történetet, aminek a főszereplői a gyerekek és a nő maga. Átérezni, milyen beleszületni egy előkelő keralai szír keresztény családba, majd egy részeges férj elől elmenekülni, végül kikötni egy olyan szerelemben, ami az egész családot pusztulásba viszi. Tökéletes leírást ad Roy erről az összeomlásról.

Tovább

Szerelem, Düh, Őrület - Haiti

Haiti: Marie Vieux-Chauvet : Szerelem, Düh, Őrület (Love, Anger, Madness) című könyve.

Haiti a Karib-térségben fekszik, fővárosa Port-au-Pince.  Az ország spanyol, és francia gyarmat is volt, majd egymást követték a katonai diktatúrák, melyek az országot teljesen elnyomták, és elszegényítették. A mai napig Amerika legszegényebb országa.

Hivatalos nyelve a francia és a kreol. Többféle vallás hívői is megtalálhatók a népességben, de a vudu nagyon elterjedt.

Tovább

A hajógyár – Uruguay

Juan Carlos Onetti: A hajógyár című könyve.

Ha őszinte akarok lenni, a választásom azért esett erre a dél-amerikai országra, mert más nem választotta. Gondoltam egy nagyot: ha találok magyarra lefordított regényt ebből az országból, bevállalom. Így találtam rá Juan Carlos Onetti regényére.

De nézzük csak, mit tudunk Urugayról. A Wikipédia segítségével a következő dolgokat tudtam meg: neve Uruguay-Keleti-Köztársaság, fővárosa Montevideo, hivatalos nyelve a spanyol. Az ország nyelve guarani nyelven azt jelenti: „a festett madarak folyója”.

Az első európaiak a 16. század elején érkeztek az országba, amely 1811-ig spanyol gyarmat volt. 1817-ben azonban a portugálok szállták meg Montevideót, 1821-től az önállósodó Brazília Cisplatina néven provinciává tette. A brazil uralom nem sokáig tartott, 1825-ben kiűzték a megszállókat, augusztus 25-én Uruguay önálló állam lett. Az őslakosokat, a Carrúa indiánokat szinte teljesen kiirtották, illetve asszimilálták.

Tovább

A hölgyek az emeleten vannak - Grenada

Merle Collins: The ladies are upstairs (A hölgyek az emeleten vannak) című könyve.

Grenada a közép-amerikai szigetvilágban található, területét két nagy és több kisebb sziget alkotja. Kolumbusz Kristóf fedezte fel 1498-ban, angoloktól való függetlenségét csak sokkal később, 1974-ben nyerte el. Sajnos a 2004-es Ivan hurrikán a házak több, mint 90%-át lerombolta, vagy megrongálta, ezért Grenada történelmének legnagyobb katasztrófájaként tartják számon. Grenadát sokan a ’Fűszerek szigetének’ nevezik; számos fűszer mellett legjelentősebbnek a szerecsendió termelése bizonyul. Mai nevét valószínűleg a spanyolországi Granadához hasonlóan a ’gránátalmáról’ (pomegranate) kapta, bár Kolumbusz Kristóf még ’Conception’ = fogantatás, kezdet névvel említi. Érdekesség továbbá, hogy Grenada ad otthon a világ első víz alatti szoborparkjának.

Tovább

Szégyenlős szerelem – Csehország

Tavaly nyáron Žižkovban (Prága egyik, turisták által kevésbé látogatott „alternatív” negyedében) egy bolhapiacon nézelődtem a lengyel barátnőmmel. Leragadtunk az egyik agyontetovált árusnál, aki fillérekért árult angol nyelvű könyveket és cseh DVD-ket. Nagyon boldogan fedeztem fel a poros kupacban egy Márai kötetet angolul, rögtön a barátnőm kezébe is nyomtam. Amikor már a DVD-k között nézelődtem, egyszer csak ismerős arcra lettem figyelmes. Cserhalmi György nézett rám, pontosabban maga elé, nagyon komolyan az egyik borítóról. Azonnal felkiáltottam – hihetetlen, hogy milyen hazafi lesz az emberből, amikor külföldön él! –, és mindenkivel ujjongva közöltem, hogy ő bizony magyar! Bólogattak, hiszen a csehek jól ismerik őt. Több filmjükben szerepelt, és ez, a Želary is nagyrészt, ha nem kizárólag – ezt már nem a hazafiság mondatja velem, hanem olvastam ilyen cseh kritikát – az ő alakításának köszönhetően kapott Oscar-jelölést. Persze én is hevesen helyeseltem, tök ciki lett volna bevallani, hogy még életemben nem hallottam erről a filmről… A DVD-t természetesen megvettem, barátnőm is a Márait, aztán, ahogy hazaértem, elkezdtem nyomozni a filmről. Csehországban másfél millióan látták, itthon viszont be se mutatták, pedig büszkélkednünk kellett volna vele, nem? Szomorú, de a lényeg, hogy így 14 évvel később végre már tudok róla.

Tovább

A világ fölmérése – Németország

Daniel Kehlmann: A világ fölmérése (Die Vermessung der Welt) című könyve.

A második könyvem eredetileg nem is volt a három között, amiket elvállaltam. Bár már egy ideje el akartam olvasni, de mire országot választottam, Németországot már elvállalta valaki, így hát feliratkoztam másodikként. Ahhoz, hogy ezt a könyvet el akartam olvasni, egy személyes történet fűződik: Németországban első munkahelyemen építészként a feladatom többnyire az volt, hogy régi épületeket mértem fel. Ez néha elég egyhangú munka, ugyanakkor szórakoztató is, mert olyan épületeket vehettem jól szemügyre, ahova különben nem nagyon lenne lehetőségem bejutni (rendőrség, különböző önkormányzati épületek...). A munkám kapcsán kérdezte meg valaki, hogy olvastam-e A világ fölmérése című könyvet. Akkor hallottam róla először, de utánanéztem, és érdekesnek tűnt. Később beszereztem, és elolvastam eredeti nyelven, egyben ez volt az első könyvem, amit németül olvastam.

Tovább

A hutu népirtás története – Ruanda

Philip Gourevitch: We wish you to inform you that tomorrow we will be killed with our families című könyve.

Ruanda az egyik legkisebb afrikai ország. Közép-Kelet-Afrikában található. Ugandával, Tanzániával, Burundival és Kongóval határos. Három nemzetiség él együtt: a hutu, a tutsi és a twa. Mai napig kérdéses a hutuk és a tutsik származása. A hutu származásúak vannak többségben. A hutu és tutsi származásúak között konfliktusok sorozata áll. Az egyik ilyen volt a ruandai népirtás.

Tovább