Világjáró könyvmolyok


2017.nov.10.
Írta: Votisky Petra Szólj hozzá!

Szentek mosolya – Omán

Ibrahim Farghali: The Smiles of the Saints című könyve.

Omán utolsó pillanatos vállalásom, szóval könyvem kiválasztásának fő kritériumai a gyors beszerezhetőség (Amazon, ebook) kevés oldalszám és az alacsony ár voltak kilenc másik könyv után. Így aztán sikerült olyan könyvet választanom, ami nagyrészt nem Ománban játszódik, hanem Egyiptomban. Az internetes kutakodást tehát nem úszhattam meg, lássuk hát, mit tud a Wikipedia Ománról:

Bár az Ománi Szultánság a térképen aprócska folt az Arab-félsziget nagy részét kitevő Szaúd-Arábia, a hasonló nagyságú Jemen és az Egyesült Arab Emírségek mellett, területe valójában három Magyarországot tesz ki, de lakossága csupán 4 millió fő, ami nem is csoda, hiszen területének nagy része sivatag, de hegyek és tengerpart is jutott neki bőven. Fővárosa Maszkat.

Tovább

Kultúrsokk egy bhutáni diák szemével – Bhután

Lingchen Dorji: Home Shangrila című könyve.

Bár a „kultúrsokk” kifejezés már az 1950-es években megszületett, igazán felkapottá az utóbbi években vált. Sokan járják be ennek a lelki folyamatnak a fázisait, amikor másik országba költöznek munka vagy tanulmányi okok miatt. Az első szakaszban (ezek az úgynevezett „mézeshetek”) minden jelenség izgalmas és érdekes, majd amikor az ember már kicsit megszokja az új környezetet, elmúlik az újdonság varázsa, és a szülőföldhöz képest észlelhető különbségek (kezdve az idegen nyelvvel és úgy általában a kommunikációval) inkább zavaróvá, nyomasztóvá válnak, és felerősödik a honvágy érzése. Ha ezt az időszakot sikerül átvészelni (többek között a különbségek fokozatos feldolgozásával), akkor már nagy az esély az új kultúrába való beilleszkedésre.

bhutan_royal_couple.jpg

Nagyjából végighalad ezeken a fázisokon a bhutáni Lingchen Dorji önéletrajzi indíttatású könyvének, a „Home Shangrila”-nak a főszereplője, Rinzin is, aki, miután sokáig próbál állást, illetve továbbtanulási lehetőséget találni, egy ösztöndíjnak köszönhetően a skóciai Aberdeen egyetemén tanulhat. Maga a repülőút is félelmetes élmény számára, de az utazás során, Delhiben lát először mozgólépcsőt is. Emellett Skóciában szembesülnie kell nyelvi akadályokkal, az emberek bizalmatlanságával, a bhutáni és a skót oktatási rendszer eltérő elvárásaival, vagy azzal, hogy milyen egy keresztény istentisztelet. A kultúrsokk második, a honvágy fokozódásával jellemezhető szakaszát azonban az ő esetében még az is terheli, hogy – kissé naiv módon – a gyors meggazdagodás reményében érkezett Skóciába, de csalódnia kell, sőt, részmunkaidős állást is csak hosszú idő elteltével talál magának. A beilleszkedés viszonylag kiegyensúlyozott időszaka azonban nem tart sokáig, és tanulmányai végeztével Rinzin visszatér Bhutánba.

Tovább

Aranykor – Banglades

Tahmima Anam: A golden age című könyve.

Bangladesről az utóbbi időben valószínűleg sok mindenkinek az a pár évvel ezelőtti eset jut eszébe, amikor egy összedőlt épületben több száz ember lelet halálát. Az ehhez hasonló események sajnos az épületek rossz állapota és a laza biztonsági előírások miatt egyébként elég gyakoriak az országban.

banglades3.jpg

Banglades a világ egyik legzsúfoltabb országa: Magyarország területének alig másfélszeresén (147 570 km2) becslések szerint nagyjából 160 millióan élnek, vagyis úgy tizenötször annyian, mint országunkban. Az ország nagyrészt Indiával, illetve egy kis szakaszon Mianmarral határos. A jobb életkörülmények reményében korábban sokan próbáltak Indiába kivándorolni, ennek megakadályozása érdekében ma már szigorúan őrzik a határt, részben ennek köszönhető a nagy népsűrűség.

Tovább

A kalóz - Katar

Abdullaziz Al-Mahmoud: The Corsair című könyve.

Katar az Arab félsziget Perzsa-öbölbe nyúló félszigetén fekszik. Az emírség 1971 óta független a brit protektorátus alól. (1916-) Előtte nem volt független, 1536 és 1868 között török fennhatóság alatt éltek az itt élők a környékbeli arabokkal egyetemben.

Katar fővárosa Doha. Kb. 2 millió lakosú jólléti állam, lakosságának háromnegyede iszlám vallású, azon belül is 90%-ban szunnita. Innen sugároz az Al-Dzsazíra hírtelevízió és a Qatar Airways az egyik legismertebb légitársaság ma a világon. Az ország gazdagságát főleg a kőolajkészlet biztosítja.

Politikailag és földrajzilag ütközőzóna a két vallásilag fundamentalista siíta Irán és wahhabita Szaúd-Arábia között.

Tovább

Kicsi a világ – Fülöp-szigetek

Mia Alvar: In the country című könyve.

A Fülöp-szigeteket 1521-ben Ferdinánd Magellán fedezte fel és nevezte el II. Fülöp spanyol királyról. A spanyolok után 1898-ban az Amerikai Egyesült Államok igazgatása alá került, majd a második világháború során Japán szállta meg a szigetcsoportot, amely végül 1946-ban nyerte el a függetlenséget. Ennek a sokszínű múltnak is köszönhető, hogy az országban az angol is hivatalos nyelv a filippínó (tagalog) mellett, de sokan beszélnek spanyolul és franciául is. A filippínó a világ egyik legnagyobb angolul beszélő népe. Amikor könyvet kerestem, meg is döbbentem azon, hogy a Fülöp-szigeteki írók között Josékat, Rickyt, Samanthát és Bobot is találtam. 

Tovább

Aypi meséje - Türkmenisztán

Ak Welsapar: The Tale of Aypi című könyve.

ak_welsapar_portrait.jpgEgy hozzánk nem oly távoli ország nagyon távoli és megközelíthetetlen világa ez. Mint egy bevehetetlen vár, aminek a felfedezéséért meg kell harcolni – így éltem meg a türkmenisztáni kalandozásaimat, az ország virtuális megismerését egy regény lapjain keresztül. Nem csupán amiatt éreztem így, mert Ak Welsapar regényét angolul kellett elolvasnom, hanem amiatt is, mert Türkmenisztánt Észak-Korea után a világ második legzártabb országaként tartották számon pár évvel ezelőttig, mivel az ország soha nem működött önálló, független államként, hanem a Szovjetunió, majd Oroszország részeként tartották számon egészen 1990-ig, amikortól független államként létezik. Az országba azonban még mindig csak vízummal lehet bejutni, a kormány a médiát és az internetszolgáltatást is felügyeli. Ebbe a világba született bele Ak Welsapar, aki a szovjet hatalom elől Svédországba disszidált, miután a nép ellenségének nevezte őt a kormány, és egy év házi őrizetre kötelezték. Itt írja műveit svéd, orosz és türkmén nyelven.

Tovább

Riot avagy egy amerikai lány Indiában - India

India életem egyik legnagyobb szerelme. Ahogy mondani szokták (azok, akik látták, megélték, érdeklődnek utána), Indiát vagy szeretni, vagy utálni lehet, köztes út nincs. Én szeretem és nem is tudnám nem szeretni. Beleégett minden porcikámba, olykor befogad, máskor eltaszít, de mindig a részem marad. Bhárat Mátá tett azzá, aki vagyok és az élmények, amiket ott szereztem, a mai napig formálnak. Így számomra mi sem volt természetesebb, mint a kihívásra egy olyan könyvet választani, amit onnan hoztam haza legutóbbi látogatásomkor.

Ha annyi pénzem lenne, ahányszor azt a kérdést kellett volna megválaszolnom: „Milyen India?”… Mindenki frappáns, könnyen magunkba szívható, ill. továbbadható választ vár. De hogyan is lehetne röviden jellemezni egy országot, amelynek lakossága kb. kétszerese egész Európának? Ahol nemcsak a táj változik, ahogyan északról délre, keletről nyugatra utazunk, hanem a kultúra, a nyelv, a nyelvjárás, a történelmi és a mai valóság is. Ahol egymás mellett él a múlt, a jelen és a jövő. És köszönik, általában egész jól megvannak, főként, ha valaki nem akar szándékosan belepiszkítani ebbe az összetett indiai valóságba. Indiában minden megvan, a Himalája a maga csöndes fehérségével és magasztosságával, homokos tengerpartok, bulihelyek, felhőkarcolók és nyomornegyedek, Teréz anyák és félreforduló tekintetek. Számomra a legfontosabb, hogy megvan az „és“, mert minden létezhet egymás mellett, együtt. Számomra ez a legfontosabb, amit megtanultam, az elfogadás, az „és“, az, hogy nem kell mindenáron dönteni és kizárni minden más opciót, nem kell, mindig választani, lehet szemezgetni. Abszolút igazságok nincsenek.

Tovább

Mianmar sötét és ragyogó titkai - Mianmar

Aung Szan Szú Csí: Levelek Burmából című könyve.

Amikor megláttam, hogy Mianmart még senki se vállalta, már tudtam, hogy kitől szeretnék olvasni. Aung Szan Szú Csí burmai politikus, az 1980-as évek óta harcol hazájáért. Vezetésével megalakult a Nemzeti Liga a Demokráciáért (NLD) párt. Hosszú éveket töltött házi őrizetben, ami miatt évekig nem láthatta a családját. Még akkor sem hagyhatta el az országot, amikor a férje a halálán volt, mert nem térhetett volna vissza az országba. Két fiával sem találkozhatott, éveken át csak levélváltásban tudtak kommunikálni, ami sokszor nem ért célba a rezsim mindent átható figyelme alatt. Politikusi tevékenységére főleg Mahatma Gandhi és a buddhizmus gyakorolt hatást. Mivel a könyv nem egy életrajzi regény, ezért kiegészítésként ajánlom Luc Besson The Lady című filmjét.

Tovább

A díjnyertes ló – Kazahsztán

A díjnyertes ló: Mai kazah elbeszélők

A végletek: a szamár és az autó, a jurta és a tömbház, egyszerű falvak és fényárban úszó, modern főváros kettőssége egyaránt jellemzi a mai Kazahsztánt. A lakosság 16 milliós, melynek csak 58%-a kazah, ezen felül közel 4 millió orosz is él itt (szinte azonos szinten használják a két nyelvet a hivatalokban) a 120 nemzetiség között, ennek megfelelően az iszlám és a pravoszláv kereszténység jellemzi a vallási színteret. A világ 9. legnagyobb országában, 2,7 millió négyzetkilométeren hatalmas sivatagok, sztyeppék és hegyláncok tárulnak elénk.

Tovább

Az Apró Dolgok Istene – India

Arundhati Roy: Az Apró Dolgok Istene című könyve.

Vannak azok a könyvek, amelyekre kitörölhetetlenül emlékszel mindig, nekem ez a könyv ilyen. 11 évvel ezelőtt olvastam először, és az érzésekre, amiket kiváltott belőlem, még mindig emlékeztem, a döbbenetre, a szívszorongatásra. Azt hittem az újraolvasásnál, hogy ezek fognak megerősödni, de nem így volt. Más volt most anyaként olvasni egy olyan történetet, aminek a főszereplői a gyerekek és a nő maga. Átérezni, milyen beleszületni egy előkelő keralai szír keresztény családba, majd egy részeges férj elől elmenekülni, végül kikötni egy olyan szerelemben, ami az egész családot pusztulásba viszi. Tökéletes leírást ad Roy erről az összeomlásról.

Tovább