Mariama Bâ: Scarlet Song című könyve.

A könyvek kiválasztásánál próbáltam figyelembe venni, hogy az adott országhoz legyen valami kötődésem, vagy már jártam ott vagy szeretnék eljutni oda, vagy kedves ismerősök emlékeztetnek az adott országra. Szenegálra amiatt esett a választásom, mert pár éve megismertem egy hihetetlenül jókedélyű szenegáli fiatalembert aki sok érdekes dolgot mesélt már a családjáról, apukájáról és annak három feleségéről, a 15 testvéréről illetve magáról az országáról.

Audur Ava Ólafsdóttir: Ein Schmetterling im November (Egy pillangó novemberben) című könyve.

Izland régóta felkerült az utazási bakancslistámra, ezért nagyon örültem, amikor a könyvek kiválasztásánál ez az ország szabad volt még, és le tudtam csapni rá. Örültem, hogy végre Izlandról nem csak úti leírásokat olvashatok, hanem egy regényen keresztül bemutatva ismerhetem meg az országot.

A könyvválasztásom amiatt esett Ólafsdóttir Egy pillangó novemberben című művére, mert a tartalomleírás alapján egy határozott nőről, egy kisfiúról és egy csodálatos barátságról szól a könyv, egy izlandi körutazás keretében. Gondoltam, ez pont megfelelő lesz, könnyed regény, miközben Izland tájait is megismeri az ember. Németül olvastam a könyvet, beszereznem egyszerű volt, a könyvesboltban rögtön le tudtam emelni a polcról. Az első német kiadás 2014-ben jelent meg, eredeti nyelven pedig 2004-ben Rigning í nóvember címmel.

Sylwia Chutnik: Női zsebatlasz című könyve.

„Polak, Węgier, dwa bratanki, i do szabli, i do szklanki. - Lengyel, magyar két jó barát, együtt harcol, s issza borát.”

A mondást a lengyel köznemesek találták ki a 16. vagy a 18. században, akik felismerték, hogy a két ország ugyanolyan berendezkedésű: mindkettő egy nemesi köztársaság, olyan parlamenti rendszer, melyet elvileg a köznemesség irányít ,valamint a lengyel és magyar köznemesek életmódja is hasonló: ugyanolyan fegyvert használnak és ugyanolyan harcmodor szerint küzdenek.Emellett ugyancsak szeretik a jó bort (amit a középkortól fogva Magyarországról importáltak), ez pedig ugyanolyan vérmérsékletet eredményez mindkettőjüknél. A mondás Magyarországon csak a 19. század végén lett ismert, általánosan elterjedt a nemesség körein kívül is. Két másik nép történelmi barátságáról nem ismeretes hasonlóan közismert vers.