Közöttük a tenger - Irán

Dina Nayeri: Közöttük a tenger című könyve.

Ezt a könyvet nem én találtam. Ő talált meg engem. Állandó vendége vagyok a helyi könyvtárnak, legútóbb, amikor ott jártam ez a könyv félig kilógott a többi közül. Ösztönösen nyúltam érte, hogy visszatoljam, de amikor megfogtam, a könyv nem eresztett. Tudom, ez most kicsit misztikusnak hat, pedig nem az. Biztosan mások is érezték már, amikor megfognak egy ősi falat, hozzáérnek egy képhez, hogy az mesélni kezd nekik a kezeiken keresztül. Így jártam ezzel a könyvvel, mesélt nekem, s a mese felkeltette a kíváncsiságom.

A könyv szerzője Dina Nayeri Teheránban, az iráni forradalom közepén született. Tíz évesen szüleivel Oklahomába, Amerikába költözött, ma New Yorkban él. A Priceton majd a Harvard egyetem hallgatója volt, már akkor is írt és munkáival számos díjat nyert. Debütáló regénye, a Közöttünk a tenger 2013-ban jelent meg a Riverhead (Penguin) könyvkiadónál, azonnali siker lett és 14 nyelvre fordították le. Dina jelenleg második regényén dolgozik, amely szintén egy iráni család életét dolgozza fel. A magam részéről kíváncsian várom, mert olyan más kultúrával ismertetett meg, hogy úgy érzem, szívesen megtudnék többet erről az egzotikus világról.

Az írónő szülőhelye, Irán, a közel-keleti térség második legnagyobb országa, melyet az Iráni-fennsík és az Eurázsiai-hegységrendszer hegységláncai alkotnak. Területének központi részét sivatagos, illetve sztyepp-borította, mocsarakkal, sós tavakkal tarkított felföld teszi ki, amelyhez északon, a Kaszpi-tenger partján húzódó Alborz, délnyugaton pedig a Zagrosz-hegység láncai kapcsolódnak. Az ország legnagyobb városa és egyben fővárosa Teherán, az ország hivatalos nyelve a perzsa.

Iránt 1794-től a Kadzsar dinasztia uralta. Őket 1921-ben Reza Pahlavi követte, aki 1925-től a sah címet viselte. Uralma végül 1979-ben az iráni forradalomba torkollott, melyben rezsimjét megdöntötték. Különböző csoportok több mint egy éves küzdelme után végül iszlám köztársaság alakult Khomeini ajatollah vezetésével, aki a tömegek támogatását is élvezte. 

sea-376667_640.jpg

Ekkor, a forradalom utáni új Iránban kezdődik a története Szábának és Mahtabnak, az ikreknek, akik egy iráni kis faluban élik a vidéki élet mindennapjait. A két lány szülei szokatlan, és rendkívül fájdalmas döntésre kényszerülnek. A család egyik fele Amerikába költözik. Hogy miért hozzák meg e fájdalmas döntést? Azért, hogy legalább a család egyik fele élhessen emberhez méltó életet. A két lány és az anya megy, azért ő, mert rendkívül felvilágosult asszony és ebben a szellemben neveli a lányait is. De abban az Iránban, ahol szigorú vallási szertartások, előírások irányítanak mindent és mindenkit, nem lehet élni. Ráadásul a férjének földjei, háza van Iránban, amit nem tud otthagyni, nincs kire, nincs mire. A forradalom utáni Iránban a legszörnyűbb szabályok a nőkre vonatkoznak, így a legsúlyosabb szankciók is őket érik, akár a nem megfelelő ruházat viselése miatt is. Márpedig Baharé, az anya és a két lány fedetlen fővel, színes ruhákban jár és rajonganak Amerikáért. Amerikai zenét hallgatnak, amerikai magazinokat olvasnak, és amerikai filmeket néznek. Ezek egyike is halálos bűn az iszlám szemében, hát még így együttesen… 

Az indulás előtt azonban egy szörnyű tragédia történik, a két lány éjszaka úszni megy a Kaszpi tengerhez, és Mahtabot elnyelik a hullámok. Kíméletből Szábának nem mondják meg, hogy a testvére meghalt. Anyja vele indul a nagy útra, ám Szába a reptéren látni véli ikertestvérét, utána szalad, de nem találja meg. Ezért elbújik, nem akar egyedül, a testvére nélkül elmenni. Gyermeki elméjében úgy marad meg ez a nap, hogy anyja és testvére Amerikába menekültek, őt elhagyva. 

kozottuk_a_tenger.jpgSzába életét követhetjük innentől kezdve nyomon. A kislány alig tíz éves, amikor anyja és ikertestvére kilép az életéből. Ő pedig magára maradván megpróbálja feldolgozni, magyarázatot találni rá, miért hagyták el. Mindeközben próbál a maga módján beilleszkedni és egyben harcolni is az adott társadalmi időben, rendben.  A rendszerben, mely arra kényszeríti, hogy egy nálánál jóval idősebb férfihoz menjen feleségül, mert csak férjes asszonyként élhet nagyobb biztonságban. A rendszerben, mely képes felakasztani nőket, csak azért mert szerinte nem megfelelően viselkedett, értsd: ránézett egy férfira, urambocsá’ a nőket szereti. A rendszerben, mely nem engedi a nőket iskolába, s amely arra kényszeríti őket, hogy elfedjék testüket, hajukat. 

A könyv nagy erénye, hogy behatóan megismerhetjük az iráni szokásokat, azt, hogy a társadalom, hogyan nyomja el a nőket, hogyan kényszeríti bizonyos dolgok (házasságkötésre, kendő viselésére) megtételére, míg a férfiaknak abszolút szabad keze és akarata van. Végig nézhetjük, hogyan próbálnak Szába és kortársai kitörni belső-külső börtönükből, hogyan próbálják lázadásukat egyre kevesebb sikerrel visszafojtani. 

Lassan hömpölygő, szép sorokat, gondolatokat tartalmaz a történet, könnyen beleképzelheti magát az olvasó Szába helyzetébe. A könyv remek korrajz és nagyon szemléletesen mutatja be az iráni szokásokat, ismerteti meg az olvasót az iráni nők gondolkodásmódjával, s az apró lázadásaikkal a rendszer, a férjeik ellen. Mint említettem is, lassú könyv, de csak ajánlani tudom mindenkinek.

 

A beszámolót írta: Orbán Erika

http://betuveteseim.webnode.hu/

www.alkotonok.hu