Bányászéletek - Bolívia

Domitila Barrios de Chungara: Let Me Speak! című könyve.

A kihívás során másodikként olvasott könyvemmel ezennel több mint 10 000 km-re repültem gondolatban, a dél-amerikai Bolíviába. Mindig is érdekelt ez az ország, hiszen egy nagyon jó barátom innen származik, és már számos alkalommal csodálhattam meg az általa készített fényképeket. A könyvet is ő ajánlotta és rögtön lázba hozott, hiszen egy igaz történetet mindig nagyobb izgalommal vár az ember, mint egy kitalált regényt.  És meg kell hogy valljam, nem csalódtam. Életem egyik leglebilincselőbb olvasmánya.

De mielőtt részletekbe bocsátkoznék, íme néhány érdekesség az országról.

Bolívia 1825-ben függetlenedett Spanyolországtól. Itt fekszik a világ legmagasabb hajózható tava, a Titicaca, népességének pedig jelenleg is közel 55%-a indián. Bolíviában található az az 56km-es útszakasz, melyet 1995-ben a világ legveszélyesebbjének kiáltottak ki, miután évente 2-300-an vesztették rajta életüket (Road of Fate or Death). Érdekes turistalátványosságnak számít a San Pedro börtön, mely egyedi abban a tekintetben, hogy itt egész családok élhetnek együtt miközben dolgoznak, tanulnak, pénzt keresnek, sőt akár ingatlant is bérelhetnek. És egy fontos dolog: ha itt buszra szállsz, ne felejtsd el üdvözölni a többi utast egy Buen Dia-val!

A szerzőnő 1937-ben született Siglo XX bányászvárosában. Egy ónbányász felesége lett. A politikai életbe a ’60-as években kapcsolódott be, 1975-ben részt vett az ENSZ által Mexikóban szervezett Nők Nemzetközi éve konferencián (International Women’s Year Tribunal), 2005-ben pedig 999 nőtársával együtt Nobel-békedíjra jelölték.

bolivia.jpg

Könyvében elmeséli az ónbányászok és családjaik mindennapjait, valamint azt, hogyan próbálja a bányászfeleségeket egy közösségbe szervezni és ezt a szervezetet fenntartani. Élénk képet fest a mindennapi megélhetés nehézségeiről, a bebörtönzésekről, kegyetlen kínzásokról, melyeket saját bőrén tapasztal. Mindeközben betekintést nyerhetünk az országban zajló politikai játszmákba és a kapitalista kizsákmányolásba.  Összességében egy jól megszerkesztett, megrendítő politikai országelemzés ez, mely magába foglalja az 1952-es forradalomtól kezdve a Che Guevara vezette mozgalmon keresztül a hidegháborús időszakot, puccsokat, felkeléseket egészen a ’70-es évek közepéig.

Szívből ajánlom mindenkinek ezt az olvasmányt, sokat tanulhatunk belőle. Bár látszólag Bolíviában teszünk látogatást, a könyv számos eleme megdöbbentő módon nyitja fel szemünket a saját életünkkel kapcsolatban is. Milyen politikai játszmák zajlanak a fejünk fölött? Mik az igazi értékek az életben? A legfontosabb pedig: megtanulhatjuk értékelni azt, amink van, félretéve az apró-cseprő problémákat. Szerencsések vagyunk, hogy ott születtünk, ahol.

A beszámolót írta: P. Andrea