Világjáró könyvmolyok

2017.júl.28.
Írta: Votisky Petra komment

A hölgyek az emeleten vannak - Grenada

Merle Collins: The ladies are upstairs

Merle Collins: The ladies are upstairs (A hölgyek az emeleten vannak) című könyve.

Grenada a közép-amerikai szigetvilágban található, területét két nagy és több kisebb sziget alkotja. Kolumbusz Kristóf fedezte fel 1498-ban, angoloktól való függetlenségét csak sokkal később, 1974-ben nyerte el. Sajnos a 2004-es Ivan hurrikán a házak több, mint 90%-át lerombolta, vagy megrongálta, ezért Grenada történelmének legnagyobb katasztrófájaként tartják számon. Grenadát sokan a ’Fűszerek szigetének’ nevezik; számos fűszer mellett legjelentősebbnek a szerecsendió termelése bizonyul. Mai nevét valószínűleg a spanyolországi Granadához hasonlóan a ’gránátalmáról’ (pomegranate) kapta, bár Kolumbusz Kristóf még ’Conception’ = fogantatás, kezdet névvel említi. Érdekesség továbbá, hogy Grenada ad otthon a világ első víz alatti szoborparkjának.

Tovább

Szégyenlős szerelem – Csehország

Květa Legátová: Szégyenlős szerelem

Tavaly nyáron Žižkovban (Prága egyik, turisták által kevésbé látogatott „alternatív” negyedében) egy bolhapiacon nézelődtem a lengyel barátnőmmel. Leragadtunk az egyik agyontetovált árusnál, aki fillérekért árult angol nyelvű könyveket és cseh DVD-ket. Nagyon boldogan fedeztem fel a poros kupacban egy Márai kötetet angolul, rögtön a barátnőm kezébe is nyomtam. Amikor már a DVD-k között nézelődtem, egyszer csak ismerős arcra lettem figyelmes. Cserhalmi György nézett rám, pontosabban maga elé, nagyon komolyan az egyik borítóról. Azonnal felkiáltottam – hihetetlen, hogy milyen hazafi lesz az emberből, amikor külföldön él! –, és mindenkivel ujjongva közöltem, hogy ő bizony magyar! Bólogattak, hiszen a csehek jól ismerik őt. Több filmjükben szerepelt, és ez, a Želary is nagyrészt, ha nem kizárólag – ezt már nem a hazafiság mondatja velem, hanem olvastam ilyen cseh kritikát – az ő alakításának köszönhetően kapott Oscar-jelölést. Persze én is hevesen helyeseltem, tök ciki lett volna bevallani, hogy még életemben nem hallottam erről a filmről… A DVD-t természetesen megvettem, barátnőm is a Márait, aztán, ahogy hazaértem, elkezdtem nyomozni a filmről. Csehországban másfél millióan látták, itthon viszont be se mutatták, pedig büszkélkednünk kellett volna vele, nem? Szomorú, de a lényeg, hogy így 14 évvel később végre már tudok róla.

Tovább

A világ fölmérése – Németország

Daniel Kehlmann: A világ fölmérése (Die Vermessung der Welt)

Daniel Kehlmann: A világ fölmérése (Die Vermessung der Welt) című könyve.

A második könyvem eredetileg nem is volt a három között, amiket elvállaltam. Bár már egy ideje el akartam olvasni, de mire országot választottam, Németországot már elvállalta valaki, így hát feliratkoztam másodikként. Ahhoz, hogy ezt a könyvet el akartam olvasni, egy személyes történet fűződik: Németországban első munkahelyemen építészként a feladatom többnyire az volt, hogy régi épületeket mértem fel. Ez néha elég egyhangú munka, ugyanakkor szórakoztató is, mert olyan épületeket vehettem jól szemügyre, ahova különben nem nagyon lenne lehetőségem bejutni (rendőrség, különböző önkormányzati épületek...). A munkám kapcsán kérdezte meg valaki, hogy olvastam-e A világ fölmérése című könyvet. Akkor hallottam róla először, de utánanéztem, és érdekesnek tűnt. Később beszereztem, és elolvastam eredeti nyelven, egyben ez volt az első könyvem, amit németül olvastam.

Tovább

A hutu népirtás története – Ruanda

Philip Gourevitch: We wish you to inform you that tomorrow we will be killed with our families

Philip Gourevitch: We wish you to inform you that tomorrow we will be killed with our families című könyve.

Ruanda az egyik legkisebb afrikai ország. Közép-Kelet-Afrikában található. Ugandával, Tanzániával, Burundival és Kongóval határos. Három nemzetiség él együtt: a hutu, a tutsi és a twa. Mai napig kérdéses a hutuk és a tutsik származása. A hutu származásúak vannak többségben. A hutu és tutsi származásúak között konfliktusok sorozata áll. Az egyik ilyen volt a ruandai népirtás.

Tovább

Női hang a csendes-óceáni irodalomban - Mikronézia

Emelihter Kihleng: My urohs

Emelihter Kihleng: My urohs című könyve.

Amikor elvállaltam Mikronéziát, először is meg kellett néznem, hol található a térképen, és vajon mit érdemes tudnom róla, ha indonéz irodalmi berkekben akarok kutakodni.  Nem találtam könnyű feladatnak a bevállalt országot, ugyanis a legtöbb adatot angol nyelven találtam, amit eléggé erős kihívásnak éreztem. Az országgal való megismerkedés után Emelihter Kihleng költészetére akadtam, természetesen angol nyelven, amit idegen ajkú olvasóként ismét nagy komfortzóna-tágító feladatnak éreztem. Na, de mondjam sorjában az eseményeket!

Tovább

Értelmetlenség – El Salvador

Horacio Castellanos Moya: Senselessness

Horacio Castellanos Moya: Senselessness című könyve.

A választásom véletlenszerűen esett Salvadorra – ez volt szabad a latin-amerikai országok közül. A könyvválasztás oka még prózaibb – mindössze 142 oldal angol nyelven. Úgy gondoltam, ezzel könnyen meg fogok birkózni. Rá kellett jönnöm azonban, hogy a szerkezete és a tartalma miatt nem biztos, hogy el akarom olvasni ezt a könyvet. Többszöri nekifutás és több hónapos halogatás után végre mégiscsak sikerült teljes figyelmet szentelnem a több oldalon át tartó mondatoknak.

Tovább

Elveszett lelkek kertje – Szomália

Nadifa Mohamed: The Orchard of Lost Souls

Nadifa Mohamed: The Orchard of Lost Souls című könyve.

Szomáliára mint a kihívás közben megüresedett országra csaptam le. Angol gyarmat volt, részben olasz gyarmat is (ezen a két nyelven olvasok a magyaron kívül), van irodalma, angol nyelvű, több írója is, könnyű volt így könyvet találni hozzá. Ráadásul női író könyvét, ami nekem szívügyem. És Nadifa Mohamed nem úgy író, hogy írt egy könyvet, hanem többet is, ráadásul már az elsővel (Black Mamba Boy) megnyert számos díjat.

Tovább

Vissza a gyökerekhez – Ghána

Taiye Selasi: Ghana Must Go

Taiye Selasi: Ghana Must Go című könyve.

„The beauty of writing: the power to open new spaces, to reflect back to us in the clearest light some kernel of our selves.”

Taiye Selasi szerint mostohán bánik a világ az afrikai irodalommal. (Nyilván nem próbált még eladni magyar könyvet.) Gondoljunk bele, hogyan reagálunk egy olyan kötetre, amelynek szerzője, témája, helyszíne vagy nyelve Afrikához köthető. Talán egy földrajzilag behatárolt területre asszociálunk, amihez semmi közünk. Vagy talán épp azért vesszük kézbe, hogy felfedezzük, milyen hatással lehet ránk olvasókra, a világ bármely pontján.

Tovább
süti beállítások módosítása