Noé bárkája 2.0 – Andorra

Albert Salvadó: The Phaeton Report című könyve. 

Kétszeresen is szokatlan könyvet választottam. Egyrészt a szerző, Albert Salvadó andorrai – és ez az első alkalom, hogy ennek az országnak az irodalmából olvasok bármit is, másrészt pedig a The Phaeton Report műfaját tekintve is meglehetősen távol áll az általam jellemzően olvasott könyvektől.

Andorra a maga 468 négyzetkilométerével Európa legnagyobb törpeállama, amely Franciaország és Spanyolország között, a Keleti-Pireneusokban található. Bár államformája független parlamentáris demokrácia, az államfői funkciót továbbra is társhercegek töltik be, akiknek egyike a mindenkori francia köztársasági elnök, a másik pedig az urgelli püspök. Körülbelül 85 ezren lakják, és közel azonos a katalán anyanyelvűek (ez a hivatalos nyelv is) és a spanyol anyanyelvűek aránya. A fővárosban, Andorra la Vellában kb. 22 ezren élnek. Az ország nemzeti ünnepnapja szeptember 8., azaz Kisboldogasszony napja, a Meritxellhez kötődő Szűz Mária-jelenés tiszteletére. Andorra fő bevételi forrásait a turizmus és a banki-biztosítási szektor jelenti.

Albert Salvadó 1951-ben született, eredeti foglalkozását tekintve mérnök. Íróként elsősorban történelmi regényeivel tett szert ismertségre, melyek témáját az ókorból (a The teacher of Cheops szerepelt a kihívás ötletgazdájának, Ann Morgannek a listáján), a középkorból (az I. Jakab aragóniai királyról szóló trilógiájában külön könyvet szentelt Magyarországi Jolánnak, I. Jakab második feleségének!) és a kora újkorból merítette, továbbá trilógiát írt a XVIII. század végén - XIX. század elején élt Ali Bey el Abbassiról is. Több alkalommal elnyerte a történelmi regényeknek odaítélt Néstor Luján-díjat.

300_phaeton-engl4.jpgEredetileg katalánul íródott műveit több nyelvre lefordították, így én angolul, e-könyvben olvastam a The Phaeton Reportot. A főhős, aki történelmi regényeiről ismert író, egy összejövetelen találkozik egy ismeretlennel, aki felhívja a figyelmét egy, a Galileo Galilei tanítványai által alapított titkos társaságra, majd eltűnik. Az író ezután egy rejtélyes üzenetet kap, majd kutatni kezd, és egy internetes fórumon kapcsolatba kerül egy bizonyos Mr. Contacttel, aki segítséget ígér neki a kutatásához. Idővel kezd kibontakozni az író előtt a múltnak egy teljesen alternatív változata, amely más értelmezést ad a Bibliának és a világon élő népek ősi legendáinak, új összefüggésbe helyezi a vízözön történetét, magyarázatot ad Tiahuanaco város sorsára, az egyiptomi piramisok funkciójára, és így tovább.

Nekem megfeküdte a gyomromat ez a mindent átfogó összeesküvés-elmélet, talán kicsit földhözragadt vagyok hozzá. A másik gondom a könyvvel az volt, hogy lényegében az teszi ki a cselekményt, hogy az író és titokzatos segítője, pontosabban segítői találkoznak, beszélgetnek, az író egy mappát kap tőlük újabb információkkal, spekulál, szakértőkkel konzultál, próbálja összerakni a képet, és amikor elakad, ismét a segítő(k)höz fordul. Semmi más nem történik, és a figurák sincsenek igazán kidolgozva, így nem kevés hiányérzet maradt bennem.

634px-georges_b_von_grumbkow_alphons_stu_bel_at_the_portal_of_the_sun_tiahuanaco_google_art_project.jpg

Szimpatikus volt azonban az, hogy tulajdonképpen miért is tárják fel a titkos társaság tagjai az író előtt ezt az elképesztő (fiktív) történelmet: azok a jelenségek és emberi jellemhibák, amelyek annak idején a nagy kataklizmához és hatalmas pusztuláshoz vezettek, ma is léteznek, és erre figyelmeztetni kell az emberiséget, amíg még nem késő...

Írta: Szántó Judit

Kép: Wikimedia