Világjáró könyvmolyok


2017.aug.01.
Írta: Votisky Petra komment

A hajógyár – Uruguay

Juan Carlos Onetti: A hajógyár

Juan Carlos Onetti: A hajógyár című könyve.

Ha őszinte akarok lenni, a választásom azért esett erre a dél-amerikai országra, mert más nem választotta. Gondoltam egy nagyot: ha találok magyarra lefordított regényt ebből az országból, bevállalom. Így találtam rá Juan Carlos Onetti regényére.

De nézzük csak, mit tudunk Urugayról. A Wikipédia segítségével a következő dolgokat tudtam meg: neve Uruguay-Keleti-Köztársaság, fővárosa Montevideo, hivatalos nyelve a spanyol. Az ország nyelve guarani nyelven azt jelenti: „a festett madarak folyója”.

Az első európaiak a 16. század elején érkeztek az országba, amely 1811-ig spanyol gyarmat volt. 1817-ben azonban a portugálok szállták meg Montevideót, 1821-től az önállósodó Brazília Cisplatina néven provinciává tette. A brazil uralom nem sokáig tartott, 1825-ben kiűzték a megszállókat, augusztus 25-én Uruguay önálló állam lett. Az őslakosokat, a Carrúa indiánokat szinte teljesen kiirtották, illetve asszimilálták.

Tovább

A hölgyek az emeleten vannak - Grenada

Merle Collins: The ladies are upstairs

Merle Collins: The ladies are upstairs (A hölgyek az emeleten vannak) című könyve.

Grenada a közép-amerikai szigetvilágban található, területét két nagy és több kisebb sziget alkotja. Kolumbusz Kristóf fedezte fel 1498-ban, angoloktól való függetlenségét csak sokkal később, 1974-ben nyerte el. Sajnos a 2004-es Ivan hurrikán a házak több, mint 90%-át lerombolta, vagy megrongálta, ezért Grenada történelmének legnagyobb katasztrófájaként tartják számon. Grenadát sokan a ’Fűszerek szigetének’ nevezik; számos fűszer mellett legjelentősebbnek a szerecsendió termelése bizonyul. Mai nevét valószínűleg a spanyolországi Granadához hasonlóan a ’gránátalmáról’ (pomegranate) kapta, bár Kolumbusz Kristóf még ’Conception’ = fogantatás, kezdet névvel említi. Érdekesség továbbá, hogy Grenada ad otthon a világ első víz alatti szoborparkjának.

Tovább

Értelmetlenség – El Salvador

Horacio Castellanos Moya: Senselessness

Horacio Castellanos Moya: Senselessness című könyve.

A választásom véletlenszerűen esett Salvadorra – ez volt szabad a latin-amerikai országok közül. A könyvválasztás oka még prózaibb – mindössze 142 oldal angol nyelven. Úgy gondoltam, ezzel könnyen meg fogok birkózni. Rá kellett jönnöm azonban, hogy a szerkezete és a tartalma miatt nem biztos, hogy el akarom olvasni ezt a könyvet. Többszöri nekifutás és több hónapos halogatás után végre mégiscsak sikerült teljes figyelmet szentelnem a több oldalon át tartó mondatoknak.

Tovább

Sámán - Amerikai Egyesült Államok

Noah Gordon: Sámán

Noah Gordon: Sámán című könyve.

Észak-Amerika földje mindazoké, akik valaha ott éltek, vagy Európából érkeztek oda kalandvágyból, annak reményében, hogy biztosítsák a család megélhetését, vagy éppen egy vallási közösség tagjaként. Sőt azoké is, akiket behurcolták Afrikából, hogy a legnehezebb fizikai munkát elvégezzék a fehér ember birtokain.

Mi európaiak eljutottuk odáig, hogy nagy bűntudattal ismerjük el: tönkretettünk, elpusztítottunk nem egy indián törzset, akik nem akartak behódolni a francia és angol adminisztrációnak. Kollektíve, mert a többség elfogadná a tettet, ha akkor élne.

Amikor kiválasztottam Noah Gordon könyvét, melyet az Európa Könyvkiadó már háromszor jelentetett meg, az a kíváncsiság vezérelt, hogy megéljem a művet olvasva e mardosó lelkiismeret-furdalást.

Tovább

Embernek fia - Paraguay

Augusto Roa Bastos: Embernek fia

Augusto Roa Bastos: Embernek fia című könyve.

A könyv, amit a napokban fejeztem be, az Embernek fia (spanyolul Hijo de hombre) címet kapta és a paraguayi Augusto Roa Bastos írta. Még soha nem olvastam semmit paraguayi írótól, de tudom, hogy Dél-Amerika történelme sem mentes a legendáktól, így kissé fenntartással vettem kezembe.

Mindenekelőtt nézzük magát az országot. Paraguay, hivatalosan a Paraguayi Köztársaság, Dél-Amerikában található. Az országot délről és délnyugatról Argentína, keletről és északkeletről Brazília, északnyugatról Bolívia határolja. Azt mondják nevét legnagyobb folyójáról kapta, és indián eredetű, a jelentése pedig: "papagájok vize". Vajon miért? Tele volt a környék papagájjal? Vagy annyit "beszél" a víz, mint a papagáj? Nos, ez mára már történelem és gyanítom, hogy soha nem derül ki az igazság. Egyébként az egykori spanyol gyarmat 1811-ben nyerte el függetlenségét. Felszínét a Paraguay – mocsarakkal tarkított, őserdővel borított – völgye osztja két részre. A folyótól nyugatra a Gran Chaco szavannás alföldje, keleten pedig a szubtrópusi erdőkkel fedett Brazil-magasföld előhegysége uralja a tájat. Előbbiért folyt az a háború, mely Bastos könyvében megjelenik.

Tovább

Bányászéletek - Bolívia

Domitila Barrios de Chungara: Let Me Speak!

Domitila Barrios de Chungara: Let Me Speak! című könyve.

A kihívás során másodikként olvasott könyvemmel ezennel több mint 10 000 km-re repültem gondolatban, a dél-amerikai Bolíviába. Mindig is érdekelt ez az ország, hiszen egy nagyon jó barátom innen származik, és már számos alkalommal csodálhattam meg az általa készített fényképeket. A könyvet is ő ajánlotta és rögtön lázba hozott, hiszen egy igaz történetet mindig nagyobb izgalommal vár az ember, mint egy kitalált regényt.  És meg kell hogy valljam, nem csalódtam. Életem egyik leglebilincselőbb olvasmánya.

Tovább

Az erőszak realizmusa – Kolumbia

Sergio Álvarez Guarín: 35 halott (35 muertos)

Sergio Álvarez Guarín: 35 halott (35 muertos) című könyve.

A kötet kiválasztásában szerepet játszott, hogy spanyolos lévén nagyon érdekel Latin-Amerika is. Már a kihívás elején rábukkantam a könyvre, mert kíváncsi voltam, García Márquez összes műve után mit nyújthat még egy kolumbiai történet.

„Kolumbia a kellemetlen meglepetések hazája.“

Remélem, van köztetek olyan, aki már járt Kolumbiában, és könnyedén rácáfol erre a regényből vett idézetre.

Tovább

Az örök szerelem szigete - Kuba

Daína Chaviano: Az örök szerelem szigete

Daína Chaviano: Az örök szerelem szigete című könyve.

A kubai írónő könyvét a véletlen sodorta utamba. Először angol, majd magyar nyelven is elolvastam. De mielőtt elmerülnénk a könyv varázslatos világában, ismerkedjünk meg az írónő szülőhazájával.

Kuba, - avagy - hivatalosan a Kubai Köztársaság

Egy karibi szigetországhoz tartozik. Az egykori spanyol gyarmat ma a legnépesebb karibi ország, egyben a világ egyik utolsó szocialista állama. Kuba államformája: de facto kommunista pártállam, de iure – a hatályos kubai alkotmány szerint – „független és szuverén szocialista munkásállam, egységes és demokratikus köztársaság formájában megszervezve”.

Tovább

Legyen nekik dzsessz - Dominikai Közösség

Jean Rhys: Legyen nekik dzsessz

Jean Rhys: Legyen nekik dzsessz című könyve.

E könyv esetében első ízben szegtem meg azt a saját magam által felállított évtizedes szabályt, hogy angol nyelvű könyvet csak eredetiben olvasok. Az ok egyszerű: sok könyvet vállaltam be a kihívás keretében, sok ritkaságot is, így igyekeztem minél kisebb anyagi ráfordítással megúszni azt, amit lehet. Ezt a könyvet pedig a bookline.hu antikváriumából sikerült megrendelnem pár száz forintért.

A kötet válogatás Jean Rhys több különböző kiadásban megjelent novellájából, elbeszéléséből, melyek 1960 és ’76 közt láttak napvilágot. Magyar fordításban 1980-ban jelent meg Udvarhelyi Hanna tolmácsolásában. A kalandos életű írónő ezen novellái közül hatot találtam, ,melyek valamilyen formában dominikai, vagy legalábbis a Karib-térségből származó szereplőket tartalmaznak.

Tovább

A szatíra zsonglőrje - USA

Vonnegut: Macskabölcső

Vonnegut: Macskabölcső című könyve.

A pongyolán csak Amerika-ként emlegetett Amerikai Egyesült Államok a világ egyik leghatalmasabb olvasztótégelye. Független szövetségi köztársaságként ötven tagállamot és egy szövetségi kerületet foglal magába, történelme folytán pedig a legelképesztőbb kulturális sokszínűség jellemzi. Mivel akkora, hogy Észak-Amerika teljes középső részét uralja (Csendes-óceántól az Atlanti-óceánig, Kanadától Mexikóig), rengeteg gyönyörű helyet és fantasztikus programokat találni. Imádom a sokszínűségét, hogy mindenki az lehet, aki. Nem véletlenül van itt a Szabadság szobor – itt én is sokkal szabadabbnak érzem magam, mint otthon bármikor.

Tovább
süti beállítások módosítása