Dzsamila szerelme - Kirgizisztán

Csingiz Ajtmatov: Dzsamila szerelme

Csingiz Ajtmatov: Dzsamila szerelme című könyve.

Mikor a gazdátlan országok között keresgéltem írókat, akkor akadt meg a szemem egy ehhez a könyvhöz adott leíráson: „A legszebb szerelmi történet”. Rám fért már valami szívet melengető az eddig olvasott lélekfacsaró könyvek után, így esett a választásom erre a könyvre. Már az elején leszögezném, hogy nem csak a legszebb szerelmi történet, amit eddig olvastam, de még annál is több.

A könyv írója, Ajtmatov Kirgizisztánban született 1928-ban. Kisgyermek korában családja nomád, vándorló életmódot folytatott, mint akkoriban a legtöbb kirgiz. Csak hat osztályt végzett és 14 éves korától már dolgozott. Első művei egyike a Dzsamila szerelme, amit 1958-ban publikált. 2006-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend tiszti keresztjét kapta meg, 2008-ban hunyt el.

Kirgizisztán (régi szovjet elnevezéssel Kirgízia) közép-ázsiai ország. 1990 óta független, korábban a Szovjetunió egyik tagállama volt. Az országot Ázsia Svájcának is nevezik gyönyörű hegyvidékei miatt.

kirgiz.jpg

A kirgiz emberek nagyon szépek. A jellegzetes ázsiai szemükkel, ami olyan szűk, hogy csoda, hogy kilátnak. A lányoknak nagyon jól áll, igazán szépek és az idős emberek is egyenként albumokat megtöltő fotótémák lehetnének. Sokan az idősebbek közül még a tradicionális kalapot hordják, amit érdekes módon kalpagnak hívnak. Státuszszimbólum lehet az aranyfog, ezért sok mosoly csillog.

A történet egy kis kirgiz aulban játszódik [speciális falujellegű, hegyi településforma a Kaukázusban; felépítésében központi szerepet játszanak a katonai védelem szempontjai - forrás: Wikipedia], ahol Dzsamila sok más nővel egyetemben, katona férjét várja vissza. Messziről került a közösségbe és nyílt természetével, tiszta jellemével egyből befogadta a család.  Zokszó nélkül végez minden rá rótt férfimunkát, közben maga sem tudja, hogy szereti-e a férjét vagy csak az évezredes hagyomány kötelezi a hűségre. Bár ő a főszereplő, a mesélő egy kiskamasz fiú, aki titkon szerelmes sógornőjébe, és aki feladatának érzi, hogy megvédje őt mindentől. Az elején még úgy is gondoltam, hogy az ő szerelme lesz az alapja a könyvnek, de tévedtem.ajtmatov.jpg

Egy napon egy különc, szűkszavú, háborúban megsérült férfi, Danijar jelenik meg közöttük. Az élet úgy hozza, hogy a háborúban lévő katonák ellátása végett rengeteg időt töltenek együtt ők hárman. Szemléletes leírásokkal szinte én is éreztem a zsákok nehéz súlyát a vállamon, a fojtós meleget a torkomban és azt a vágyakozást, ami kiszaggatja az ember szívét, mert nem tud beteljesülni ez a szerelem. Aztán egy éjszaka a szűkszavú férfi kiönti a lelkét és elkezd énekelni, melynek hatására feltámad a szellő, megszínesedik a puszta és elfogja az embert a sóvárgás az igaz szerelem után. Nem szeretnék spoilerezni, így csak annyit írok még le hozzá, hogy egy hirtelen felbukkanó levél a fronton lévő férjtől felkavarja azt az édes idillt, amiben érzik magukat ők hárman.

Aki szeretné tudni a végét, hogy vajon mi győzedelmeskedik, a hűség vagy a mindent elsöprő szerelem, az feltétlen olvassa el. Egyáltalán nem hosszú, egy délutános olvasmány, ami hozzátesz valamit a szürke hétköznapokhoz.

A beszámolót írta: Nóra.