Lev Tolsztoj: Anna Karenina című könyve.

Oroszországot megismerni nagyon nehéz, sok arca van. Hivatalos neve Oroszországi Föderáció, 83 taggal. A „föderáció” szó jelentése szövetség, szövetkezés, együttműködés. A 83 tag a következő részekből áll, ezek alkotják az ország közigazgatási területeit: 21 köztársaság, 9 határterület, 46 megye, 2 szövetségi jelentőségű város (Moszkva és Szentpétervár), 1 autonóm megye, 4 autonóm járás. Munkámból és a családomból kifolyólag sok kötődésem volt/van Oroszországhoz. Gyerekként is többször jártam Moszkvában és „vidéken” is. Majd a munka világa is többször szólított Oroszország különböző pontjaira. Később, amikor már lezárult a projekt, akkor „találtam” meg ezt a regényt. Nos, igen, gimnazistaként még nem az olvasás volt a kedvenc időtöltésem. ;-)

Egyik kiküldetésem során Szamara városban voltam néhány napig. Két kollégámmal „jártuk” taxival a várost, egyik megbeszélésről a másikra siettünk. Egy alkalommal a taxisofőr rákérdezett, hogy milyen nyelven beszélünk, mert annyira ismerősen cseng neki, de nem tudja beazonosítani. Elmeséltem neki, hogy magyarok vagyunk és Budapestről érkeztünk. És hirtelen minden világossá vált számára. Elmesélte, hogy gyerekként Budapesten éltek néhány évet és azóta se látott szebbet. Édesapja magas rangú katonatiszt volt. Mesélés közben emlékei úgy törtek fel benne és olyan tisztán, mintha csak tegnap történt volna. Pedig eltelt néhány évtized azóta, hogy Budapesten járt. Az ő személyében megismertem a „vidéki” orosz mentalitást. Később sokkal könnyebb volt azonosítani a vele ellentétes, moszkvai mentalitást. Persze minden helyzetben vannak és lesznek kivételek, de el lehet mondani egy-egy tipikus jellemzőt.

De ki is volt Lev Tolsztoj? Nagyon sok üggyel foglalkozott. Így nem is lehetne minden érdekesebb pillanatát idevarázsolni. Az Anna Kareninában megtalálható 2 történet és az író élete között szoros kapcsolat van. Felesége 16 évvel fiatalabb volt nála. Együtt eltöltött éveik során 15 gyermek született. A házasság első éveiben nagy volt a boldogság. Békességben éltek, a feleségének kedvére volt a főúri életforma, a társasági élet, emellett szorgalmasan másolta férje kéziratait és segítette munkájában.

Ez az időszak vált Tolsztoj számára a legtermékenyebb korszakká, s ekkor készültek legjelentékenyebb alkotásai. 1863-1869 között hatalmas energiával és műgonddal írta meg a Háború és békét, mely folytatásokban négy éven keresztül került kiadásra. Ezt követte az Anna Karenina megszületése 1873–1877 között.

Tolsztoj világnézetében az 1880-as években fordulat tapasztalható. 1881-től nagyon intenzíven a vallási kérdések felé fordult: például az evangéliumokat is újból oroszra fordította. Az evengéliumok alapján képzelte el az ideális Isten országát a Földön. A legfontosabbnak a felebaráti szeretetet tartotta, illetve azt a tanítást, hogy a gonosszal szemben sem szabad erőszakosnak lenni. Egyre inkább terhesnek találta addigi arisztokrata életformáját, s látványosan megpróbált kilépni e korábbi életmódjából: egyszerű parasztként kezdett öltözködni, s kaszálni ment a rétre.

1881-ben a Tolsztoj család átköltözött Moszkvába, ám a nyarakat még Jasznaja Poljanában töltötték. Az író érdekes erkölcsi, vallási, politikai szemlélete miatt először családjával, feleségével szaporodtak meg konfliktusai, melyek Szofja Andrejevna nemegyszeri hisztérikus kitöréseihez, öngyilkossági fenyegetéseihez vezettek. Házassága megromlott.

Először találkoztam a 21. századi Oroszországgal, aztán elolvastam a könyvet. Teljesen le voltam döbbenve. Nem tudtam, csak sejtettem, hogy mikor íródott és játszódott a könyv. El se tudtam hinni, hogy a két időpont között több mint 130 év telt el. Olyan pontos leírást olvastam Oroszországról, társadalmáról, hogy nem hittem a szememnek. Mind a két történet nagyon érdekelt, de talán Levin életútja jobban. Mind a két történet a társadalom nagy kérdéseivel foglalkozik.

Anna Karenina életének első fele – arisztokrata származása ellenére – nem mindig arról szólt, amit mi most boldogságnak tekintünk. Aztán egy váratlan pillanatban az élet megajándékozta az igaz szerelemmel. Tényleg ezt jelenti az igaz szerelem, amit akkor Anna Karenina átélt? Sokat gondolkodtam rajta, de még nem találtam meg a megoldást. :)

Anna Kareninának egy vidéki palotába kell költöznie. A vidék egy arisztokrata számára maga volt a száműzetés. Le kellett foglalnia magát. Így kitalált különböző projekteket maga számára. Az egyik ilyen feladat alkalmával több könyvet rendelt magának, hogy az adott témát jobban megismerje. Mivel az akkori arisztokrácia kiválóan beszélt németül, franciául és angolul, így fel se merült, hogy fordítást olvasson. Így a könyveket eredeti nyelven rendelte meg. Ez a regény egy picike mozzanata, de rám nagy hatással volt.

Levinben a felelős gazdálkodót ismertem meg. Aki annak ellenére, hogy arisztokrata volt, inkább vidéken élte az életét és gyűlölte a várost, vagyis Moszkvát.

A beszámolót írta: Okszimec Krisztina

Kép forrása