Ali Al-Muqri: Hurma című könyve.

Amikor beindult az országvadászat, mindenképpen olyan helyeket szerettem volna választani, melyekhez van valamilyen kötődésem. Mivel Európán kívül még sosem jártam, ezért a kapcsolat nem lehetett utazás ebben az esetben. Ehhez az országhoz az élet másik szépsége, a SZERELEM köt. :-) Életem első, gyerekkori szerelme (egy hétig tartott egy tábor erejéig) jemeni származású volt. Nagyon érdekes volt látni, milyen háttérrel érkezhetett Európába, milyen nevelésben részesülhetett.

Amikor megláttam a felhívást, azonnal éreztem; ez nekem szól! Amióta csak megismertem az első betűt, azóta tart fogva az olvasás misztikuma. Új világok, új emberek, más, vagy azonos problémák, melyekre vagy találok a könyvbe megoldást vagy nem. Előbbi esetben megnyugszom, utóbbiban tovább pörgetem magamban az eseményeket egészen addig, amíg meg nem találom a számomra megfelelő, vagy, ha úgy tetszik, megnyugtató megoldást. Persze ehhez olyan könyv kell, ami megérint, ami elgondolkodtat és, ami velem marad gondolataimban, s ha hasonló problémával lep meg az élet, akkor segít, hogy rátaláljak a lehetséges megoldásra. Ismerős ez nekünk, ugye, könyvmolyok?!

Nincsenek érdekes indokok az ország- és a könyvválasztásom mellett, nem sokat tudtam az országról és szerettem volna utánaolvasni. A könyvvel pedig nem volt egyszerű dolgom, mert az országnak több írója is van; de angolul hozzáférni sem volt a legegyszerűbb a könyvhöz, a könyvesboltot és könyvtárat gyorsan ki is zártam, de szerencsére a jó öreg Amazon és az e-book megmentett.  :)

A Zöld-foki Köztársaság portugál gyarmat volt egészen 1975-ig, amikor is elnyerte a függetlenségét. Az Atlanti óceán egyik szigete, amely ma az egyik legfejlettebb és legdemokratikusabb országnak számít Afrikában. A 15. században portugál telepesek gyarmatosították a területet, létrehozva ezzel az első európai települést a környéken.

Malala Juszufzai, Christina Lamb: Én vagyok Malala című könyve.

Nyár elején eldöntöttem, hogy valami nagy projektbe ugrom fejest idén, majd megtaláltam ezt a könyvkihívást, amit úgy éreztem, mintha rám szabtak volna. Rögtön kiválasztottam a maradék országokból a kedvenceimet, illetve azokat, amiket jól ismerek. Így esett a választás Pakisztánra is, gondoltam az urdu nyelvtudásom segíthet a kihívás során. Először kétségbe esetten kutattam pakisztáni írók után urdu és angol nyelven, de semmi nem fogott meg. Ekkor jutott eszembe, hogy a polcomon áll Malala könyve…

Mario Vargas Llosa: A rossz kislány csínytevései című könyve.

Amikor könyvet kellett választani, nyilvánvaló volt, hogy – legalábbis részben – Közép-Amerikából fogok választani. Így esett a választásom egy perui íróra, Mario Vargas Llosára és az ő művére, A rossz kislány csínytevései.

Az 1936-os születésű író eddigi élete során, több országban élt és egyetemen is tanított. A könyvei témája sokszor önéletrajzi visszaemlékezései. Bővebben az életéről és műveiről itt tudsz olvasni. 

A könyv Lima egy nem túl előkelő negyedében indul, a hol megismerjük a helyi kamaszok életét és azt, hogy milyen felfordulást tud okozni két chilei lány. Akikről persze kiderül, hogy cseppet sem chileiek és így kitaszítottá válnak, de a fiúk, férfiak álmaiban továbbra is szerepelnek.

Buchi Emecheta: Másodrendű állampolgár című könyve.

A könyvet egy helyi csere-bere könyvszekrényben találtam, olasz nyelven, és felkeltette az érdeklődésemet, mivel szerzője nigériai, és a regény teljes mértékben önéletrajzi elemekre épül. (Amúgy elég nagy arányban élnek nigériai bevándorlók itt is a környéken – Modena, Olaszország.)

Buchi Emecheta a nigériai Lagosban született 1944-ben. Korán árvaságra jutott, de sikerült középfokú iskolai végzettséget szereznie egy magas színvonalú, misszionáriusok által fenntartott iskolában. 1960-ban férjhez ment, majd 1962-ben emigrált Londonba, követve az akkor már ott tanuló férjét két gyerekükkel. Könyvtárosként sikerült elhelyezkednie, ő lett a családfenntartó. Millió áldozat árán megszabadult semmirekellő férjétől, immár öt kisgyerekkel. Írni kezdett, és szociológiát hallgatott az egyetemen.

Laura Esquivel: Szeress Mexikóban című könyve.

„Minden nő múltja benne rejlik a receptjeiben. A személyes múlt éppúgy, mint a nemzet múltja.”

(Laura Esquivel)

Mindig érdekes volt számomra Mexikó, ahol számtalan népcsoport, kultúra és hiedelem keveredett az évszázadok során. Az ország mozgalmas történelme röviden:

Mexikó területén az Olmék Birodalom a Kr. e. 13. századtól, a Maja Birodalom a Kr. u. 4. századtól a 10. századig, míg az Azték Birodalom a 12. századtól 1521-ig állt fenn. A spanyol hódítók 1521-ben győzték le az aztékokat, és Mexikó Új-Spanyolország néven 300 évre spanyol gyarmattá vált. 1810-ben megindult a függetlenségi háború, és Spanyolország 1821-ben kénytelen volt Mexikó függetlenségét elismerni.

Zlata Filipović: Zlata naplója című könyve.

Miért ez az ország, ez a könyv?

Az alapötlet az volt, hogy ha már kihívás, akkor eredetiben olvassak. Bosznia egy közeli ország, ismerem a nyelvet és kézenfekvő választásnak tűnt. A könyvet Ann Morgan listáján találtam és azért választottam, mert egyrészt kortárs mű (olyannyira, hogy a szerző velem egykorú :-) ), másrészt mert az ismert boszniai írók jelentős regényeit már olvastam (pl. kötelező olvasmányként).

Miután kiválasztottam a könyvet, rá kellett jönnöm, hogy csak francia nyelven adták ki, ezen kívül megtaláltam még angol, magyar és szlovén fordításban. Ezek közül a magyart sikerült leggyorsabban beszerezni, úgyhogy azt olvastam el.

 Joseph Brahim Seid: „Told by Starlight in Chad“ című könyve.

Csádot véletlenszerűen választottam – azt gondoltam, izgalmas lenne számomra ismeretlen országról olvasnom. A választásom utólag sem bántam meg, sőt, a könyv olvasása után kedvet kaptam odautazni és személyesen is beszélgetni a helyiekkel (ami mondjuk a politikai viszályok miatt sajnos nem nagyon kivitelezhető... a nyelvi nehézségekről nem is beszélve…). A csádi nép a könyv olvasása után számomra nem csupán egy másik kontinens távoli országában élő idegen törzs, hanem a „mese-testvéreim“, akik a sok probléma ellenére is látják a szépet az életben, és akik büszkék a kultúrájukra. 

Szvetlana Alekszijevics: Elhordott múltjaink című könyve.

Első országként Belaruszt választottam, ahogy mostanában hívják. Semmit nem tudtam róla, csak hogy a Szovjetunió része volt, majd a rendszer bukása után a FÁK tagállama lett. Ami szerintem fontos: ötszáz évig éltek különböző népek elnyomása alatt. Lengyel, orosz, német, szovjet megszállás egymást váltotta, így nem csoda, hogy a mindössze huszonöt éves demokrácia elég bizonytalan lábakon áll náluk.