Nodar Dumbadze: Ne félj, mama! című könyve.

Grúzia a szívem csücske. Igaz, még nem voltam ott, de a gyökereim miatt nagyon érdekel a kultúrája. Ebből a szempontból ez a könyv számomra nagyon jó választásnak bizonyult. Egyszerre enged betekintést a társadalmi viszonyokba és a város-vidék ellentétébe.

Grúzia is tagja volt a Szovjetuniónak, így ez a könyv nem csak Grúzia életképébe ad betekintést, hanem az egész szovjet világba.

A regény főszereplője egy ifjú legény, akinek a viszontagságos életével ismerkedtem meg. A történet első részében kirajzolódik, hogy milyen volt az élet Tbilisziben, Grúzia fővárosában. Teljesen élethűen mutatja be a várost, a társadalmi viszonyokat vagy azt, hogy milyen módon szórakoztak az akkori fiatalok.

A történet második felében az ifjú katona sorkatonai szolgálatot teljesít a szovjet-török határ közelében. Az író, ahogy Tbiliszi viszonyait nagyon jól szemlélteti, úgy a vidékről is nagyon átfogó képet ad. Főleg azok a részek tetszettek, amikor megvitatják, hogy a határ másik oldalán a törökök épp mit csinálhatnak. Amikor a fiatalok a magaslesen átlesnek a határ másik oldalára, sokszor elmélkednek erről. Olyan érzésem volt, hogy ott vagyok az ifjú legénnyel. Alig vártam, hogy végig olvassam a könyvet, mert meg akartam nézni térképen, hogy hol játszódik a történet.

A történetben megjelenik egy író, akinek az a feladata, hogy információt gyűjtsön a katonai életről, és tapasztalatait könyv formában ossza meg a nagyközönséggel. Mivel ez az író felsőbb utasítással jön az egységhez, mindenki készséges vele. Az egyik fejezetben azonban hirtelen nézőpontot vált a történet, már nem az ifjú katona gondolatait olvashatjuk, hanem egy idegenét. Néhány oldallal később rájöttem, hogy a fejezetben maga az író jelenik meg, és ő meséli el, hogy hogyan élte meg ezt az időszakot a katonákkal.

A regény könnyed és gyorsan olvasható, de engem nagyon megzavart az író megjelenése. Kellett néhány oldal mire megszoktam a „jelenlétét”. Nekem nem adott semmi pluszt, sőt, inkább elvett az olvasási élményből.

Érdekesség továbbá még az is, hogy nem tudtam egyértelműen megfejteni, hogy mire utalhat a könyv címe. Ha elolvasod vagy megtalálod a jelentését, akkor kommentbe írd meg. Mert nagyon kíváncsi vagyok. :-)

Bárkinek ajánlom, akit érdekel a szovjet világ vagy Grúzia.

A beszámolót készítette: Okszimec Krisztina