Lev Tolsztoj: Anna Karenina című könyve.

Oroszországot megismerni nagyon nehéz, sok arca van. Hivatalos neve Oroszországi Föderáció, 83 taggal. A „föderáció” szó jelentése szövetség, szövetkezés, együttműködés. A 83 tag a következő részekből áll, ezek alkotják az ország közigazgatási területeit: 21 köztársaság, 9 határterület, 46 megye, 2 szövetségi jelentőségű város (Moszkva és Szentpétervár), 1 autonóm megye, 4 autonóm járás. Munkámból és a családomból kifolyólag sok kötődésem volt/van Oroszországhoz. Gyerekként is többször jártam Moszkvában és „vidéken” is. Majd a munka világa is többször szólított Oroszország különböző pontjaira. Később, amikor már lezárult a projekt, akkor „találtam” meg ezt a regényt. Nos, igen, gimnazistaként még nem az olvasás volt a kedvenc időtöltésem. ;-)

Egyik kiküldetésem során Szamara városban voltam néhány napig. Két kollégámmal „jártuk” taxival a várost, egyik megbeszélésről a másikra siettünk. Egy alkalommal a taxisofőr rákérdezett, hogy milyen nyelven beszélünk, mert annyira ismerősen cseng neki, de nem tudja beazonosítani. Elmeséltem neki, hogy magyarok vagyunk és Budapestről érkeztünk. És hirtelen minden világossá vált számára. Elmesélte, hogy gyerekként Budapesten éltek néhány évet és azóta se látott szebbet. Édesapja magas rangú katonatiszt volt. Mesélés közben emlékei úgy törtek fel benne és olyan tisztán, mintha csak tegnap történt volna. Pedig eltelt néhány évtized azóta, hogy Budapesten járt. Az ő személyében megismertem a „vidéki” orosz mentalitást. Később sokkal könnyebb volt azonosítani a vele ellentétes, moszkvai mentalitást. Persze minden helyzetben vannak és lesznek kivételek, de el lehet mondani egy-egy tipikus jellemzőt.

De ki is volt Lev Tolsztoj? Nagyon sok üggyel foglalkozott. Így nem is lehetne minden érdekesebb pillanatát idevarázsolni. Az Anna Kareninában megtalálható 2 történet és az író élete között szoros kapcsolat van. Felesége 16 évvel fiatalabb volt nála. Együtt eltöltött éveik során 15 gyermek született. A házasság első éveiben nagy volt a boldogság. Békességben éltek, a feleségének kedvére volt a főúri életforma, a társasági élet, emellett szorgalmasan másolta férje kéziratait és segítette munkájában.

Ez az időszak vált Tolsztoj számára a legtermékenyebb korszakká, s ekkor készültek legjelentékenyebb alkotásai. 1863-1869 között hatalmas energiával és műgonddal írta meg a Háború és békét, mely folytatásokban négy éven keresztül került kiadásra. Ezt követte az Anna Karenina megszületése 1873–1877 között.

Bertram Roach: Only God Can Make A Tree című könyve.

Saint Kitts és Nevis neve elég különlegesen hangzott ahhoz, hogy elvállaljam, és valahová a Csendes-óceán közepére saccoljam létezését, más, hasonlóan furcsa nevű szigetek közelébe. Mellélőttem. A Saint Christopher és Nevis Államszövetség ugyanis a Karib-tengeren található.

A két, egymástól 3 km-re fekvő, vulkanikus eredetű sziget a Szélcsendes-szigetek (Kis-Antillák) tagja. I.sz. 1000 körül vált lakottá, később a kalinago indiánok, akik Kolumbusz előtt 300 éven át uralták a szigeteket, nem akadályozták az európaiak letelepedését. A Saint Kitts egyébként a Szent Kristóf név becéző alakjának rövidülése. Kolumbusz második útján fedezte fel, a francia telepesek pedig 1623-ban a teljes őslakosságot kiirtották. A franciák alapították Basseterre-t, a fővárost is a 18. században, közben sokat viaskodtak az angolokkal a gyarmatért. Anguilla szigetével együtt brit gyarmatként egyesült, csak 1967-ben kapott önkormányzatot és 1983-ban lett független, de a mai napig a Brit Nemzetközösség tagja, vagyis lakói II. Erzsébet alattvalói. Saint Kitts és Nevis, a két sziget viszonya nem felhőtlen. Nevisnek külön parlamentje és kormányzója van, fővárosa Charlestown. Hivatalos nyelve az angol, 55 ezer fős lakossága 261 négyzetkilométeren osztozik a két szigeten. Az ország 90%-a fekete, 5%-a mulatt, a maradék dél-ázsiai és fehér. Az anglikán, a baptista, a metodista és a katolikus egyház egyaránt jelen van. Fő terméke a cukornád, valamint a gyapot és a trópusi gyümölcsök. A gyarmati építészet számos emléke maradt meg jó állapotban, köztük több száz éves erődök is. Érdekesség még, hogy erősen korlátozzák a szólásszabadságot, káromkodni se szabad.

Két itt született írót találtam ehhez a pici országhoz. Az egyiket fél tucat regénnyel, a másikat csak ezzel az eggyel. Nagyon kevés információt találtam róla a neten, viszont Bertram Roach az egyetlen autentikus St. Kitts és Nevis-i szerző, aki itt született, itt él és regénye is itt játszódik, így nem volt kérdés, hogy őt választom.